Szőlővesszők 2010. december

Ti nagy, hatalmas Messiásra vártok,

Ki fölkavarja az avult világot,

Kinek hatalma tisztító vihar,

Ki poklot ostromol villámival:

Én Jézust várom, a kis gyermeket,

Ki bölcsőjében játszik és nevet.

Vajúdást vártok, eszmék harcait,

Vak gyűlölettel, gőggel küzd a hit,

Viharzó harcot vív az öntudat

A szent szabadság zászlaja alatt.

Én Jézust várom, a kis csecsemőt;

Letérdelek kis lábai előtt.

Titeket súlyos problémák gyötörnek:

Én átadom magam a szent gyönyörnek.

Filozofáltok, írtok könyveket,

Az én problémám: lélek s szeretet.

Én Jézust várom, aki mosolyog,

És mosolyától én boldog vagyok.

Gyertek fiúk, ti kicsinyek, körém

A hópelyhes karácsony estéjén,

Gyertyás és cukros kedves fa alatt

Hagyjuk a küzdő, merész vágyakat!

Mi Jézust várjuk, a kis gyermeket,

Ki báj, szelídség s égi szeretet.

/Radványi Kálmán/

Mt. 3, 1-12 A bűn, a törvény megszegése, először ugyan vonzónak tűnik, mégis lassan ölő méreg mind az egyén, mind a társadalom életében. Először a kegyelmi életet oltja ki bennünk, majd tönkre teszi a testet is. Gondoljunk az alkoholizmus, a kapzsiság, a gyűlölet, vagy a kábítószer rabjaira. Ezek után valóban el kell fogadnunk Keresztelő Szt. János adventi buzdítását. Őseink ebben az időben tartózkodtak a mulatságoktól és buzgón látogatták a rorátékat. Ha időnk engedi mi is tegyük meg ezt. A szentgyónásban pedig bűneinkkel szakítva tiszta lélekkel készüljünk a Megváltó eljövetelére. A várakozást tegyük még gyümölcsözőbbé azzal is, hogy közösen imádkozunk otthon.

Lk. 1, 26-38 Bizonyára sokan érezhettük már, hogy a Boldogságos Szűz eszménye mennyire felemel, megtisztít, és mennyire követésre buzdít. Példa Ő mindazoknak, akik szeretnék letiporni magukban a bűnt és a szenvedélyt, és akik nem a test kívánságainak, nem a vad ösztönöknek, nem az élet kevélységeinek, hanem az alázatos, szelíd Jézusnak adták oda az életüket. A bűn elleni küzdelmeket nekünk kell megvívnunk, mert érezzük a szentpáli igazságot, hogy más törvényt látunk tagjainkban, és mást az elménkben. Ha kérjük, Szűz Mária velünk van a kísértések idején, és győzelemre segít bennünket.

Mt. 11, 2-11 Az emberiség egy része életcéljának a munkát és a szorgalmat tartja. De még a legönzetlenebb iparkodásra is áll az a veszély, hogy a Mester minket is megdorgál, mint Mártát:" Márta, Márta, sok mindenre gondod van és sok minden nyugtalanít, pedig csak egy a szükséges...". Valóban, hány és hány embertárs veszíti el ma nagy kincsét, az emberiességet azért, mert kiégett már belőle az a belső tartalom, ami őt értékessé tehetné. Van-e még mondanivalója Krisztusnak a ma embere számára ebben az anyagias világban? II. János Pál pápával mondhatjuk: " csak neki van! "

Mt. 1, 18-24 ASzentlélek kétezer évvel ezelőtt nyilatkozott arról, amiről Szt. Máté evangelista is ír az evangéliumában. Jel lesz a Szűz és gyermeke minden kor emberének számára. Szabadulást ad minden időben, akik nehéz helyzetükben isteni jelet kérnek. Nem csak Krisztus a jel, hanem jel az Ő egyháza is. Ennek megértéséhez elég, ha figyelmes lélekkel elimádkozzuk az ünnepek előtt az Üdvözlégy Mária és a Magnificat szövegét. Az ünnepek előtti hajszolt tempóban nekem is időt kell találnom, a lelkem Anyjával való találkozásra, meghitt beszélgetésre.

Lk. 2, 1-14 Karácsonykor az élet felpörgetett ütemében megáll a rohanó ember, és a betlehemi barlang egyszerű jászolát nézi. A ma emberének elég egy falusi istálló, zizegő szalma, pislákoló mécses, hogy a lelke megteljen tiszta érzelmekkel, örömteli, nemes gondolatokkal. Mert amíg ott térdel a jászol kicsiny lakója előtt, érzi,hogy "le kell oldania saruit", mert az a hely, ahová most érkezett, az szent hely. Nem lenne teljes a karácsony, ha közben elfeledkeznénk arról a nagy igazságról, hogy Jézus magát az embert jött megváltani. Sajnos éppen erről feledkeznek meg legtöbben éppen akkor, amikor a szeretet ünnepén a legtöbbet kaptuk Istentől: tulajdon egyszülött Fiát. Engedd, hogy Jézus megszülethessen a te szívedben is!!!

Mt. 2, 13-15, 19-23 A hangulatos karácsonyesték alapján nagy a kísértés arra, hogy a Szent Családnak sorsát érzelgősségnek tartsuk. Jegyesek akik között teljes az összhang; egy Gyermek, aki sohasem rakoncátlankodik, tehát nincs miért aggodalmaskodni. Pedig mennyire más a rideg valóság. Megvannak itt is a problémák, mint a mai családokban. Amíg sok mai család elvérzik az erőpróbák alatt, addig a Szent Család mindig győztesen kerül ki a megpróbáltatásokból. Miért? Mert a Szent Család minden tagja elmélyült, imádságos lélek. A válsághelyzetek másik feloldója pedig a szeretet volt; mindegyik a másik kettőért élt.

Az angyali üdvözlet üzenetéből hamar megértették a keresztények, hogy az Ádám áteredő bűne nem vonatkozik az Isten-Jézus Anyjára. Ő Isten,,legsikerültebb'', tökéletes teremtménye, Rá nem vonatkozik az áteredő bűn – ez a mai ünnep tartalma: Szeplőtelen fogantatás. Mária természetes úton született a szüleitől, azonban ő is minden kegyelmet Jézus kereszthalálának érdeméből kapta, mintegy elővételezve.

A Boldogságos Szűz iránti áhítat, a Boldogságos Szűz valódi tisztelete abban áll, hogy mindenekelőtt példaképként tekintünk rá, úgy, hogy életünket az ő élete szerint alakítsuk. Erre kell törekednünk: mert Mária élete rövid foglalata a keresztény minden kötelességének és tökéletességének. A szent Szűztől kell megtanulnunk, hogy mit kell kerülni, elhagyni, javítani, megtartani és gyakorolni. Istennek az volt a szándéka, hogy Mária életében a leghősiesebb erények példáját és mintaképét állítsa elénk. Elmélkedjünk tehát minél gyakrabban a fölött, mit és hogyan tett Mária, és tapasztalni fogjuk, mily hatékony az ő példája.

Az András napjához legközelebb eső vasárnap és a december 25-e közötti négy hetes "szent idő". Advent latin eredetű szó, Adventus Domini = az Úr eljövetele, röviden: Úrjövet. Advent az Úr kegyelemhozó eljövetelére való lelki felkészülés és a reménykedés időszaka.

Az advent igazi szakrális ízét, meghitt hangulatát a hajnali mise vagy angyali mise, a régiségben aranyos mise, liturgikus szóval roráté adja meg, amely még a középkori hazai liturgia maradványa.

Karácsony estéje elképzelhetetlen volna karácsonyfa nélkül. Szép és látványos ünnepi szokás ez, jóllehet a karácsonyfa-állítás nem nyúlik vissza régi időkre. A különböző ünnepek során a fák, örökzöld növények minden népnél nagy szerepet játszottak. A magyar népi hagyományokban a karácsonyi életfa vagy termőág tekinthető a karácsonyfa elődjének. Bibliai eredetű magyarázat szerint ez a fa Jézus családfáját is jelentette. Kapcsolatba hozzák még a bibliai tudás fájával is, hiszen karácsony napja az első emberpár: Ádám és Éva napjára esik.

Az angyal valójában lélek: Isten az embert és az angyalt a maga képmására teremtette. Az angyal nemcsak hírvivő és mediator Isten és ember között, hanem önmagában tekintve tisztán zenei lény, hiszen szinte természete a muzsika. Létállapota a zene. A XV-XVI. században valóságos divattá vált az angyalok ábrázolása.

Egyértelműen Jézus jelképe a keresztény szimbolikában.
A gyertya is megsemmisül, miközben fényt ad, miképpen Jézusnak is meg kellett halnia, hogy az emberek megváltassanak.

A violaszín: az összeszedettség, szent fegyelem és bűnbánat színe.
- Az oltár díszítetlen, az orgona legfeljebb az éneket kíséri: ezek a visszafogottság, a várakozó komolyság jelei.
- Nem liturgikus jelkép - s nem is kerülhet a liturgia megszentelt formái elé -, de segítheti elmélyülésünket az újabb korban divatba jött adventi koszorú: Az adventi koszorút az észak-német területeken, főleg protestáns környezetben készítették századunk elején. Majd népszerűvé vált, a katolikus lakosság körében is. Magyarországon főleg a második világháborút követő időben vált szokásossá, templomokban, középületekben, otthonokban.

-Saját gyengeségünk, megváltásra való rászorultságunk tudata, mert "Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosaknak megkegyelmez" (Jak 4,6).
-Bűnös múltunk elutasítása, állandó fohászkodás Isten irgalmáért: "Mutasd meg nekünk, Urunk, irgalmasságodat!" (Zsolt 84,8).
-Figyelmes, éber várakozás, reménykedő virrasztás: "Virrasszatok, mert amely órában nem is gondoljátok, eljön az Emberfia!" (Mk 13,35).

Csönd, elmélkedés, imádság.
Foglalkozzunk többet Isten dolgaival, ismerjük meg jobban azt, akit várunk. Legyünk többet csöndben, magunkban. Kerüljük most a hangos helyeket, izgalmakat, szórakozásokat. Járjunk Mária lelki iskolájába: figyeljük őt, imádkozzunk hozzá, vegyünk részt a Roráté (Adventi hajnali) miséken.
Készülés Karácsonyra.
Készüljünk elő családunk karácsonyi liturgiájára. Ajándékainkat a helyes lelkület és szeretet készítse elő és hitelesítse: gondos, személynek szóló kiválasztás, és nem üzleti szellem.
Bűnbánat.
A közelgő Karácsony várakozásában szorgosan, mégis vidáman tisztítsuk ki lelkünket minden szennytől.

-Izaiás próféta, a vágyakozás tanítója: "Harmatozzatok, egek, onnan felülről!" (Iz 45,8)
-Keresztelő Szent János, a felkészülés tanítója: "Készítsétek az Úr útját!" (Mt 3,3)
-Szűz Mária, az önátadó, alázatos várakozás tanítója: "Legyen nekem a te igéd szerint!" (Lk 1,38

Szeretettel hirdetjük, hogy a felnőtt és gyermekkórus 2010. december 18-án délután 4 órakor Adventi hangversenyt ad a belvárosi templomban. Mindenkit szeretettel hívnak és várnak!

Hagyományainkhoz híven idén is lesz Szent család-járás kilenced, melynek kezdő időpontjai még később fog kialakulni, fő szorgalmazói Kléczné Margitka néni és Fekete István.

November 23-án, parlamenti látogatáson vettek részt a Császi kápolnát felújító roma férfiak. A látogatásra a meghívást Balog Zoltán államtitkártól és Dr. Tóth József országgyűlési képviselőnktől kapták munkájuk elismeréseként. A kis csapatot elkísérte Lányi József is, aki a kápolna felújítását szorgalmazta és Dr. Kürtiné Melik Anna, aki a Máltai Szeretetszolgálat mikrobuszát biztosította az utazáshoz. A szép program egy ebéddel egészült ki a parlament ebédlőjében a képviselő úr meghívására. A kirándulás a Szent István Bazilika megtekintésével zárult. Örvendetes, hogy már azóta jelezték a felújítók, hogy szeretnék, ha a későbbiekben is lennének a kápolnában misék, búcsúk egyházi programok. Reméljük, hogy így megőrizhető lenne a kápolna állaga mindannyiunk örömére.