Szőlővesszők 2010. november

SZENT ANDRÁS HAVA – ŐSZUTÓ – ENYÉSZET HAVA

    Ők a gyökér a mélybe lenn,
    a messze nyugalomba,
    de én az ág, s még mozgok itt,
    mint szélben a fa lombja.

    Kövér, bozontos hantjukon
    lakodalmas enyészet,
    holtukba halhatatlanok,
    derűsek és egészek.

Mt. 5, 1-12 Mindenszentek ünnepe az égi és a földi szeretet találkozása. A földön szörnyen szenvednek az emberek, ha a szeretetre elutasítással, közömbösséggel válaszolnak egymásnak. Ha a szülő nem kap szeretetet, ha a hűséges házastársat megcsalják... A szentek szeretettel feleltek az isteni szeretetre. Életük nem üres fecsegés volt, hanem útban voltak az örök haza felé. Az emberek között olyan hamar feledésbe megy az "örök hűség", az ígéret csak elröppenő szó marad. Istennek adott szavunkról is elfeledkezünk. Nem így a szentek. Ha hibáztak meg tudták bánni, ha bűnt követtek el bűnbánatot tudtak tartani. Összetartozunk velük. Ők közbenjárnak értünk és példát adnak nekünk.

Lk. 20, 27-38 A halál nem gyerekjáték! Nyomaszt a bizonytalanság érzése, a ránk váró fájdalom és szenvedés, de ha igazán keresztények vagyunk, a feltámadás dicsőségének fényét is meglátjuk, és akkor - Bonhoefferrel - a hitleri koncentrációs táborban kivégzett evangélikus lelkésszel tudjuk mondani a képtelennek látszó szavakat: Halál jöjj hát! Feszítsd szét mulandó testünk láncait és falait. Törj világosságot elvakult lelkünkben, hogy lássuk azt, amit itt lent nem láthatunk. Szabadság téged kerestünk oly régóta, érzéseinkben és cselekvéseinkben. Csak a haldoklásra kész életünkben ismerjük meg Isten arcában, hogy mi a halál: a halál az élet kezdete.

Lk. 21, 5-19 A földi életért törtető emberektől meg lehet kérdezni: hogyan is lehet az embernek a vaksága olyan hatalmas, hogy olyan tiszteletet hajszolnak, amely eltűnik, olyan gazdagságra áhítoznak, amely a lelket kifosztja. Olyan örömöknek adják át magukat, amelyek keserűséggé változnak, olyan világba szerelmesek, amely nem ad nekik nyugalmat, amelyben nincs szerencse balszerencse nélkül, bővelkedés szűkölködés nélkül. Istenünk mi nem akarunk álarcosbált játszani előtted. Nem akarunk elfutni, nem akarjuk szépíteni hibáinkat, hanem ölelő karjaidba vágyunk, oda, ahol a jó megkapja jutalmát, ahol a bűnbánatra irgalom a válasz.

Lk. 23, 35-43 Krisztus királyi lelkületét mutatta meg, mint jó pásztor: " Én azért jöttem, hogy életük legyen és bőségben legyen". Király Ő hiszen, nélküle semmi sem lett, ami lett. Úgy van jól, hogy a keresztény ember a királyát követi egész életében. Mintha az emberek sokszor féltenék szabadságukat, önállóságukat Krisztustól, mintha sajnálnák a krisztusi szolgálatot. Pedig érvényes a régi mondás: Krisztusnak szolgálni annyi, mint uralkodni. Mi jobb? Krisztus evangéliuma szerint élni, önmegtagadásban, keresztet hordozva, vagy pedig a bűn rabságában sínylődni? A döntés a te kezedben van!

"Életünk során egyre inkább együtt élünk a halottainkkal. A Halottak napja ennek a halálon átívelő szeretetnek az ünnepe. A Mindenszentek ünnepe ezt alapozza meg a feltámadásba vetett hitben. Hisszük, hogy a megholtak is élnek, csak másként: istenibben és teljesebben, mint mi, halandók. A történelem nagy halálmenete nem a pusztulás, hanem a beteljesülés felé tart. Reméljük, hogy a szentek közösségébe jutottak, és hogy közösségben lehetünk velük már most, múló életünk folyamán is." Mindenszentek - latinul: Festum omnium sanctorum - a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja. Az ezt követő halottak napja egyházi ünnepből vált fokozatosan általános népi megemlékezéssé. A katolikus egyházban a mindenszentek napján tartott szentmisék állandó könyörgése: „Mindenható örök Isten, ki megadtad nekünk, hogy egy napon ünnepelhessük minden szented dicsőségét, arra kérünk, hogy sokszoros közbenjárásukra bőven áraszd reánk irgalmasságodat.”

Szent Istvánnak, a magyarok első királyának és feleségének, Boldog Gizellának a hagyomány szerint több gyermeke volt. Így a Képes Krónika több fiúról tesz említést. A gyermekek azonban nagyobbrészt már kiskorukban meghaltak, nevét is csak kettőnek ismerjük. Volt egy Ottó nevű fiuk, aki valószínűleg még 1000 előtt született és korán elhunyt. A másik fiú, Imre nevét anyai nagybátyjától, II. Szent Henrik császártól vette. Hogy melyik évben született, nem tudjuk biztosan. Általában az 1007-es évet szokták elfogadni, de a legújabb történetírás az 1000 és 1007 közötti évekre teszi születésének idejét, helyét pedig Székesfehérvárra.

Szent László király Szent Imrét atyjával, Istvánnal, és nevelőjével, Gellért püspökkel 1083-ban az ország főpapjai és világi nagyjai jelenlétében oltárra emeltette (ez felelt meg akkor a szentté avatásnak). Azóta példaképe a magyarságnak, elsősorban a magyar ifjúságnak.

Szent Márton a Római Birodalom területén, Savariában (ma Szombathely) született a Kr. utáni 316-os vagy 317-es évben. Pannonhalmát 1823-ig Szentmártonnak, ill. Szent Márton hegyének nevezték, mert a hagyomány szerint Márton a közelben lévő Savariában született. Valószínűleg szláv családból származhatott, de nem zárhatjuk ki a kelta ősöket sem; szülei pogányok voltak. Családja jómódú, apja katonatisztként szolgált, jutalomból Itáliában kapott birtokot, a család így telepedett le Itáliában. 12 évesen úgy döntött, felveszi a keresztény vallást. Szülei ezt nem nézték jó szemmel. 15 évesen apja akaratára belépett a hadseregbe, fiatal kora miatt 4 évig egy gyakorló csapatnál szolgált, 19 évesen lett valódi katona. A feljegyzések megemlítik segítőkészségét, jóindulatát.

Márton katonaként került a mai Franciaország földjére, ahol keresztény hitre tért, és kolostort alapított. 371-ben püspökké szentelték Tours-ban, Franciaország védőszentje

A legenda szerint Szent Márton nem akart püspök lenni szerénysége miatt, ezért elbújt a libák óljában. Azok azonban hangos gágogásukkal elárulták rejtekhelyét. Innen a Szent Márton lúdja elnevezés.

Árpád-házi Szent Erzsébet (német nyelvterületen gyakorta Türingiai Szent Erzsébet) (Sárospatak, 1207. július 7. – Marburg, 1231. november 17.) II. András magyar király és merániai Gertrúd lánya.

Erzsébetet többnyire rózsákkal a kötényében, kosarában ábrázolják. Ennek eredete az a legenda, mely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, mikor sógorával, Henrikkel találkozott. Annak kérdésére, hogy mit visz kosarában, Erzsébet tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat. Mikor megmutatta, a kenyerek helyett illatos rózsák voltak kosarában - eszerint Isten nem akarta, hogy a szent asszony hazudjon. Gyakran ábrázolják még korsóval, amelyből a szegényeknek adott inni, illetve pálmaággal, ami a halál feletti győzelem jelképe.

A Ceciliusok előkelő családjából származott. Szüzességi fogadalmat tett, és jegyesét, isteni segítséggel nemcsak megtérítette, hanem hasonló életre vezette. Ugyancsak jegyesének testvérét, és az elfogatásukra küldött férfit is Krisztus szeretetére és hitére vezette. A prefektus a szegényeket gyámolító és hitükben megerősítő Cecíliát külön kínzás alá vetette. Sok gyötrelemnek vetették alá, míg végül kard általi halálra ítélték. Cecília a középkor vége felé lépett be a Tizennégy Segítő Szent csoportjába, s egy egészen ártatlan fordítási hiba következtében - mely szerint az esküvőjén ő maga játszott az orgonán -, lett a szent zene védőszentje.

Szent Ireneus szerint Szent Péter harmadik utóda volt, ismerte még az apostol-fejedelmeket.

Néhány ókeresztény szerző, Pál apostol filippiekhez írt levelében említett társával azonosítja (Fil 4,3), ennek megfelelően Kelemen nem csak Szent Péter utóda lenne, hanem Pál apostol tanítványa és munkatársa is. Emellett zsidókeresztény származásúnak tartják, amit a történészek is valószínűnek tartanak, ugyanis az általa írt Korintusiakhoz írt levél elárulja, hogy Kelemen kitűnően ismerte az Ószövetséget, és sokszor idézi is; ezenfelül a jeruzsálemi templom liturgia rendjének ismerete is amellett szól, hogy a zsidóságból származott. Nem valószínű, hogy előkelő családból, többen azt tartják elképzelhetőnek, hogy a Flavius család egyik fölszabadított rabszolgája volt.

Szent János elbeszélése szerint András egyike volt a tizenkét tanítványnak, akik szem- és fültanúi lettek Jézus Krisztus földi művének. Kezdetben Keresztelő János tanítványai közé tartozott, de amikor meggyőződött róla, hogy Jézusban megtalálták a Messiást, hozzá csatlakozott. Ezért vitte el Jézushoz a testvérét, Simon Pétert is (Jn 1,35--42),akit Jézus az egyház alapjává tett meg. András Isten-keresésére jellemző, hogy a Jézus szolgálatát előkészítő utolsó próféta, Keresztelő János tanítványává szegődött, majd miután szolgálata csúcsán Keresztelő János rámutatott az "Isten Bárányára" (Jézusra), András azonnal Jézus követője lett. S míg András a maga elhatározásából akart Jézus tanítványa lenni, addig Pétert Jézus szólította fel erre a szolgálatra. Így a két testvér otthagyta a halászéletet és háromévnyi tanítványságot vállaltak, utána pedig életük végéig tanúságot tettek szerte a világon, és Jézus Krisztus mellett életük árán is kiálltak.

Mint már az előző számunkban hírül adtuk, október 16-án Ifjusági lelki nap volt a plébánián. Az Ifi hittanos fiataljaink lelkesen készültek, de azért egy kis csalódás érte őket. Sajnálatukra nem mutatkozott nagy érdeklődés helyben sem a lelki nap iránt, talán a szokásostól eltérő időpont miatt. Jászberényből, Jászapátiból és Sátoraljaújhelyről és természetesen Hevesről voltak vendégeik. Azért a nap jól sikerült, családias hangulatban telt el, a résztvevők a Remény erényével feltöltődve indulhattak útnak. A Remény, amely a lélek rejtett hajtóereje, melyet Pál Apostol a keresztény élet alappillérének nevez.

Ezúton is szeretnék a fiatalok megköszönni mindenkinek a lelki nap sikeres megrendezéséhez nyújtott mindennemű segítségét és imáját. Isten fizesse meg!

Októberi számunkban beszámoltunk arról, hogy a nyár folyamán megújult Császi-kápolna búcsúja szeptember 19-én volt. Külön örömmel töltött el bennünket, hogy a búcsúi szentmisén jelen tudott lenni Somodi Pálné Magdika néni is, aki negyven évig volt a kápolna sekrestyése. Isten éltesse sokáig!

November 6-án, du. 4 órakor Kórustalálkozó lesz templomunkban a Várossal közös rendezésben. Mindenkit szeretettel hív és vár a hevesi felnőtt és ifjúsági kórus.

November 13-án, mint már eddig is minden hónapban, egész napos Szentségimádás lesz a belvárosi templomban.

November 21-én, a reggel 8 órakor, szentmise keretében köszöntjük a 25-50. éve házasságot kötött házaspárokat.

November 28-a Advent első vasárnapja lesz, a rorate misék november 29-én kezdődnek, minden hétköznap reggel 6 órakor.

Lakatos Bence, Bálint Liliána Bernadett, Bodor Hanna Bianka, Ötvös Vivien, Pásztor Richárd Pál

Varga József, Molnár Lajos Sándor, Ragó Józsefné, Habóczki György, Habóczki Józsefné, Péter Lajosné, Szabad Sándor, Bakti Józsefné, Kiss István