Szőlővesszők 2010. augusztus

"Amíg bárányok maradunk, győzünk. Ha ezer farkas vesz is körül bennünket, diadalmasan legyőzzük őket. De mihelyt farkassá változunk, veszítünk: mert akkor elmarad a pásztor segítsége, aki csak a bárányokat eteti, a farkasokat nem"

Lk. 12, 13-21" A pénz nem boldogít. " Tudjuk. Mégis vannak, akiknek egy céljuk van csak: a haszon, és ezért mindent feláldoznak: egészséget, családi békét, szeretetet, sőt néha még a becsületet és a szabadságot is. Ebbe a pénzimádó világba kiáltja bele Jézus: " mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de a lelkének kárát vallja? ". A gazdagság nagy veszélyeket hordoz magában. Az anyagi javaktól való függetlenség az igazi lelki szabadság legjobb ismertető jele. Ez azt jelenti, hogy ha van is anyagi értékem, nem tapadok hozzá, ha kell bármikor le tudok mondani róla.

Lk. 12, 32-48 Nagyon nagy kelepce minden kor emberének számára, amikor lélek nélkül gyakorolja a kereszténységet. Mondhatnám, úgy is, hogy meggyőződés nélkül! Vannak olyan esetek, ahol visszahúzódunk meggyőződésünk ellenére. Vannak olyan problémáink, amik szorongással töltenek el minket, és az élet legnagyobb próbatételénél a halálnál, - bár keresztet teszünk elhunytjaink sírja fölé - mégis elfeledkezünk annak hatalmáról és jelentőségéről. Pedig a keresztelésünk alkalmával felettünk is elhangzott az atyai szó: " Ez az én szeretett fiam, akiben nekem kedvem telik ". Ezért bíztat bennünket a mi Urunk: " Ne félj te maroknyi nyáj ".

Lk. 1, 39-56 A Húsvéthoz tartozik, Krisztusnak a bűn és a halál feletti győzelme ez az ünnep, a Szűzanya megdicsőítése. A keresztúton is utána ment, a dicsőségben is követte. Ahogyan Krisztus feltámadásának pillanatát nem láthatta senki, mert az már a másik világ létrendjében ment végbe; ugyanúgy a Szűzanya testi-lelki megdicsőülésének sincs földi tanúja. De van tanúja: az Isten, aki a semmiből megteremtette a világot; aki megszánta a bűnbe esett embert és Megváltót ígért és küldött, és Ő általa dicsőült meg a Boldogságos Szűz Mária is. A megdicsőült Szent Szűz legyen mindannyiunk égi pártfogója a mi üdvösségünkhöz vezető úton.

Mt. 7, 24-29 Ameghatottság érzésével kell ünnepelni, és tisztelettel kell megállni Szent István előtt, aki kemény kézzel, de imádságos szívvel és szeretettel alapította meg az országot. Keresztény magyarnak lenni azt jelenti, hogy Szent István szellemében szeretjük hitünket, Egyházunkat, hazánkat. Bár a széthúzás jellemzi népünket, a megbocsátásnak és a szeretetnek kell kiemelkedő, nemzeti erénynek lennie. Tisztelni kell a másik ember vagyonát, és tisztelni a közösség vagyonát. Tisztelni és szeretni az életet; a születendő életeket és a fáradt öreg életeket. Magyarnak lenni nem hősködés, hanem alázat az emberben.

Lk. 13,22-30 Háborúkról hallunk, gyilkosságokról olvasunk, ártatlan gyermekek és nők szenvedéseiről kapunk híreket a világ minden tájáról. Ezért fakad fel az emberből: miért engedi meg ezt a sok szenvedést az Isten? A hitetlenek pedig kijelentik: ha volna Isten, nem engedné meg a szenvedést. Ezt a nagy problémát a véges emberi ésszel soha nem tudjuk megérteni, hiszen erre is áll az Isten szava: " az én gondolataim nem a ti gondolataitok, és az én útjaim nem a ti útjaitok ". Az ember a szabad akaratánál fogva tud szeretni, gyűlölni is, amely sebeket osztogat. Végül is a szenvedés a szeretet próbaköve.

Lk. 14, 1. 7-14 Egy nagyon fontos erény az alázatosság. Ki kell azonban hangsúlyozni, hogy az alázat nem meghunyázkodást, vagy szolgalelkűséget jelent. Ennek a kifejezésnek tényleges értelme van. Az alázat nem más, mint helyes értékelése Istennek, önmagunknak és a körülöttünk levő világnak. Isten nagyságának magasztalása mellett el kell ismerni az ember kicsinységét is. Jézus legengedelmesebb barátai a gyengék, a szegények, a gyermekek, a nyomorékok, a leprások vagyis a társadalom megvetettjei voltak. Amikor viszont királlyá akarták tenni, elmenekült. Mindenkit figyelmeztet:" Aki magát felmagasztalja, azt megalázzák; aki magát megalázza, azt felmagasztalják ".

Szűz Mária mennybevételét ünnepli ezen a napon a világegyház. A parancsolt ünnep – ami a katolikusok számára misehallgatási kötelezettséget jelent – ősi magyar elnevezése Nagyboldogasszony. Az Egyház szent hagyománya úgy tartja, a Megváltó nem engedte át a földi enyészetnek édesanyja testét, hanem magához emelte a mennyei dicsőségbe. Mária elszenderedésének (latinul dormitio) napját már a VI. században ünnepelték Jeruzsálemben, és a következő évszázadtól Rómában is elterjedt. Az ünnepet Szent István király is megülte, sőt e napon ajánlotta Magyarországot a Szűzanya oltalmába. Ezért nevezzük Krisztus szülőanyját Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patróna Hungariae-nak. (Az ünnep még amiatt is kötődik első királyunkhoz, hogy 1038-ban e napon hunyt el.) Mária Isten Anyja (görögül Theotokosz, latinul Mater Dei), amit az efezusi zsinat 431-ben fogalmazott meg. Minden, amit a katolikus és keleti keresztények Máriáról hisznek és hirdetnek, ebben amisztériumban gyökerezik. Mária szűzen foganta és szülte Szent Fiát, szüzessége örökre megmaradt. Már az Apostoli hitvallás mondja: ,,Születék szűz Máriától. Mária szeplőtelenül fogantatott, azaz az eredeti bűn nem érintette őt. E dogmát 1854-ben hirdette ki IX. Piusz pápa. Halála után Mária fölvitetett a mennybe, anélkül hogy teste romlást látott volna. Ennek a dogmája 1950-ben lett kihirdetve.

István királyunk sírját 1038. augusztus 20-án - szentté avatásakor - nyitották fel a székesfehérvári bazilikában, s az egyház azóta is ezt a dátumot tartja ünnepként. Mindazonáltal attól fogva, hogy 1818-ban Ferenc császár megengedte Szent István Budán őrzött kézereklyéjének a budai Várhegyen történő ünnepélyes körülhordozását. István király törvényeivel a keresztény tanításokat az állam minden alattvalójára kötelezővé tette. Nevéhez tíz egyházmegye megszervezése kötődik, ezek élén érsek, illetve püspök állt. Ezáltal olyan lelki, szellemi fogódzópontokat létesített, amelyek alkalmassá váltak arra, hogy az mindig is közösségi egyház kerete legyen. Ha mai szóval szeretnénk ezt megnevezni, Szent István infrastruktúrát teremtett. A keresztény tanítás a királyság legszilárdabb bázisává, a megtelepült társadalom mindennapi életének megtartó erejévé vált. Szent István a bencés rend segítségével nevelte a megkeresztelt népet imára és munkára, amint a rend jelmondata is tükrözi: Ora et labora. A kitűnő hadviselő és belső ellenfelein győzedelmeskedő, erőskezű uralkodó 1038-ban a történészek becslése szerint 63 éves korában hunyt el.

Ezidőtájt vannak országszerte a lelkipásztori áthelyezések, amely most a mi egyházközségünket is érinti. Nagy István plébános atyát augusztus 1-jétől Miskolc Mindszentre helyezte a Főpásztor. István atya 2000-ben került Hevesre Nyékládházáról. Tevékeny tíz évet töltött közöttünk, ami sok gonddal és felelősségteljes munkával járt. Mindig igyekezett a feladatokat lelkiismeretesen elvégezni. Több fontos dolgot fel lehetne sorolni, ami megvalósult a tíz év alatt és gazdagítja egyházközségünket, de én inkább röviden a lelki élet alakulását szeretném kiemelni. Ideérkezése után vált „emberközelibbé” az egyház, hiszen ez idő alatt bontakoztak ki a különböző lelkiségi csoportok, és vették birtokukba a plébániát, a közösségi termeket. Szabad volt a „bejárás”, a közösségi programok szervezése, amelyek elől soha nem zárkózott el. Meg kell említeni, hogy nagyon jó kapcsolatot alakított ki az ifi hittanosokkal is, szeretett velük foglalkozni, és ők szívesen jártak a hittanórákra. Szentbeszédeit az Evangéliumra építette, ezeken keresztül próbálta nyáját tanítani és megtartani az Isten útján.

Köszönünk mindent, amit az egyházközségünkért tett! Isten áldását kérjük további életére, munkájára az új állomáshelyén! Őrizzük meg őt imádságos, jó emlékezetünkben!

A búcsúzás után, szeretettel köszöntjük,- a jó Isten humorérzékének is betudva,- a másik Nagy István c. esperes atyát, aki váltja plébános urat. Röviden bemutatva: 1952-ben született Erdőtelken. Tibolddarócról érkezett hozzánk, ahol tizennyolc évig szolgálta egyházközségét.

Szeretettel hirdetjük a híveknek, hogy a cursillós csoport 2010. augusztus 7-én rendezi meg a már hagyománnyá vált, kétévenkénti ultreyát. A program szentmisével kezdődik délelőtt 10 órakor, a szentbeszédet Koltavári Attila atya tartja. Ezután tanúságtétel a plébánián, majd szerény agapé. Szeretettel várunk mindenkit!

Szeptember 26-án Gyöngyös: Fájdalmas Szűzanya búcsú és Országos Mária Találkozó

Hirdetjük, hogy a „Császi kápolna” felújítása a befejezéséhez közeledik.

Előre láthatólag az újra szentelés augusztus 21-én lesz délelőtt 10 órakor szentmise keretében,

Kolozsvári Vanda, Molnár Virág, Molnár Vivien, Mészáros Adrián, Mészáros Ramóna

Nagy István, Szabó Illés, Tribik József, Lajer Lajos, Vékony János, Nagy István, Lőrincz Istvánné Rédei Margit