Szőlővesszők 2010. július

"Szent Anna! Máriának
Szülője, gyámola,
Feléd száll az anyáknak
Kérése, óhaja.
A kit követniök kell,
Te vagy a példakép,
Óh áldd meg gyermekökkel

Az anyák seregét.
Kérj mennyben szent kegyelmet,
- Ha kéred megleszen -,
Hogy éljen minden gyermek
Szentül, erényesen.

Lk. 10, 1-12.17-20 A hírközlő szervek nagyon gyakran beszélnek a békéről. Tehát mindenki óhajtja a békét. Eközben persze milliárdokat költenek fegyverkezésre. Nem csoda, ha a háborús félelemtől idegessé, a békéről elhangzott sok beszédtől pedig már fásulttá és bizalmatlanná lettek az emberek. Jézus ígérte:" Békességet hagyok rátok az én békémet adom nektek". Ha valóban békét akarunk, akkor kevesebbet beszéljünk róla, de annál többet tegyünk érte. Hogy mit? Elsősorban küzdjünk és hozzunk sok áldozatot a jézusi igazság és szeretet megvalósításáért. Másodsorban, törődjünk jobban a jövő generációjának a békére való nevelésével.

Lk. 10, 25-37 Az Istenszeretet kezdettől fogva úgy sugárzik szét az egész világra, mint a nap földre. Ezért az ember számára írt legfőbb törvény is csak a szeretet lehetett, amelyet Isten még a kihirdetése előtt mélyen belevésett az emberek szívébe. Isten nem elégedett meg azzal, hogy előírta a szeretet törvényét, hanem egyszülött Fiát is odaadta nekünk, hogy példaképünk legyen. Jézus annyira lehajolt hozzánk, hogy azonosította magát az emberrel: "amit egynek tesztek a legkisebb testvéreim közül azt nekem teszitek". Így lett a főparancs az egyetlen legfőbb törvény: " Szeresd Uradat Istenedet...és szeresd felebarátodat...".

Lk. 10, 38-42 " Mindennek megvan az órája, és minden szándéknak az ég alatt ". (Préd 3,1-7) Tehát van ideje a munkának, a szorgalomnak, de amikor eljön a Jézusra hallgatásnak az ideje - vagyis a vasárnap - akkor kell, hogy letudjunk ülni Jézus lábaihoz. Akkor kell, hogy meghallgassuk életünket irányító és szebbé tevő tanítását. A mindennapi munkát, a sok elfoglaltságot bármennyire is a családok iránti szeretet diktálja, szükséges, hogy vasárnap a rohanó tempódat leállítsa és felváltsa a csend, a Jézusra való figyelés, a szentmisén való részvétel. Egy jó vasárnapi szentmise erőt ad a következő hat nap munkájához.

Lk. 11, 1-13 Szomorú tapasztalat az, hogy a mai fölpörgetett életritmus nem hagy időt az embernek arra, hogy megnyugodjék az imádságban. Még inkább szomorúan kell tapasztalnunk azt, hogy a közös családi imádság még a templomba járó híveinknél is kihalóban van. Jó lenne, ha a katolikus családokban sok olyan édesapa és édesanya lenne, aki időben le tudná fektetni gyermekét, de előtte azt mondaná: Mi nemcsak jó magyarok, de jó katolikusok is vagyunk, köszöntsük tehát Istent, kérjünk tőle bocsánatot a napi hibákért, és adjunk hálát neki, hogy megértük ezt a mai szép estét, és kérjük, hogy reggel erőben és egészségben és az Ő kegyelmében ébredjünk.

Általában betegség, járvány, egyéb szükség esetén hívták őket segítségül. Kápolnákat, oltárokat, ispotályokat szenteltek a tiszteletükre. Kultuszuk kezdete és kialakulása bizonytalan. Valószínűleg német földön keletkezett, és a nagy európai pestisjárvány (1347–52) idején terjedt el. Hazai elterjedéséről az első adat a XV. századból való. Névsoruk változó, a legszokásosabb Achatius (jún. 22.), Balázs (febr. 3.), Borbála (dec. 4.), Cirjék (aug. 8.), Dénes (okt. 9.), Egyed (szept. 1.), Erazmus (jún. 2.), Euszták (szept. 20.), György (ápr. 24.), Alexandriai Katalin (nov. 25.), Kristóf (júl. 25.), Antiochiai Margit (júl. 13.), Pantaleon (júl. 28.), Vid (jún. 15.). Egyikük-másikuk helyett néhol Apollónia (febr. 9.), Lénárd (nov. 6.), Miklós (dec. 6.), Oszvald (aug. 5.) és Rókus (aug. 16.) szerepel. Miért vannak éppen tizennégyen? A tizennégynek a zsidó-keresztény számmisztikában is kivételes hely jut. Amint Máté előszámlálja evangéliumában, „az összes nemzetség tehát Ábrahámtól Dávidig tizennégy nemzetség, és Dávidtól a babiloni fogságra vitelig tizennégy nemzetség, és a babiloni fogságra viteltől Krisztusig tizennégy nemzetség” (Mt 1,17). 14 Dávid király héber nevének számösszege; ennyi az ember kezén és lábán megszámolható ujjpercek száma is (a hüvelyk nem látható ujjpercével együtt egy kézen 15, összesen tehát „60 percünk” van). Lehet, hogy kérdésünkre ebből következik a helyes válasz. Nem kizárt ugyanis, hogy a tizennégy segítőszent a mennyei segítő kéz ujjperceit személyesítette meg.

Mária Magdolna a keresztény legenda-irodalomban és művészetben, a vallásos néphitben a bűnbánat megszemélyesítője már a középkortól, de még inkább az ellenreformációtól kezdve, mely lelkesen szorgalmazta a hét szentség, köztük különösen a bűnbánat (gyónás) kultuszát. Bűnbánó Magdolna tisztelete azonban a Szentírás félreértésén alapszik. Az a bűnös asszonyszemély, aki könnyeivel öntözte, hajával törölgette és szent olajjal kente meg Jézus lábát (Lk 7,36–50), – a bűnbánó „rossz hírű nő” képe e jelenetből származik – névtelen volt. Csak a hagyomány azonosította vele Magdolnát. János evangélista Bethániai Máriáról, Lázár és Márta húgáról állítja ugyanezt (Jn 11,2), ennek köszönhetően e három nőalak (Mária Magdolna, Bethániai Mária és az ismeretlen nőszemély) a latin egyházban a legutóbbi időkig egybeolvadt (a keleti egyház kezdettől fogva megkülönböztette hármójukat).

Az igazi Mária Magdolna, helyesen: magdalai Mária – a Magdák, Magdolnák nevüket egy halászfaluról kapták, ahonnét Máriánk ered – egy megszállott, beteg asszony volt, akiből Jézus kiűzte az ördögöket, szám szerint hetet (Lk 8,2), s aki ezután Jézus állandó kísérője lett. Ott állott a kereszt alatt is, egyike volt azoknak, akik eltemették a Mestert, és oly kiváltságos volt, hogy kétszeresen is tanúja lehetett a feltámadásnak (Mk 16,1–11; Jn 20,11–18).

Szent Anna, a magyar néphagyomány-ban Kedd asszonya napja. A katolikusok Szűz Mária édesanyját tisztelik benne. Kultusza a XIII–XIV. században terjedt el Európában, amikor a misztikus isteneszme iránt megcsappant a figyelem, és az evilági boldogulás vágyának kísérőjeleként Jézus ember volta felé fordultak a hivők. Ez a szemléletváltozás a keresztes hadjáratok és zarándoklatok Szentföld-élménye nyomán támadt érdeklődést is tükrözi, és megteremti a szentatyafiság kultuszát. Az ünnep dátuma, Szent Anna feltételezett halála napja, valójában egy templom felszenteléséről emlékezik meg. Mária állítólagos jeruzsálemi szülőházát még a IV. században építették át templommá, és szentelték fel egy július 26-i napon. E templom ünnepét és búcsúnapját Bizáncban július 25-én ülték meg, itt 50 körül Annának már külön templomot is szenteltek. A napot Justinianus császár tette kötelező ünneppé. Mária szüleiről, Annáról és Joakimról az újszövetségi könyvek egy szót sem szólnak. Legendájuknak és tiszteletüknek forrásai az apokrif írások, elsősorban Jakab elő-evangéliuma.

Június 22-től 26-ig sikeresen lezajlott a hittanos tábor Dédestapolcsányban, ahová 24 gyermek jutott el, és reményeink szerint jól is érezték magukat. A szervezők gondoskodtak a programokról, így eljutottak a gyerekek Bélapátfalvára ahol megnézhették az apátsági templomot. Nagy élmény volt a Szalajkavölgy és az Aggteleki cseppkőbarlang is. Az idő jó volt, a programokat nem zavarta meg az eső. Két este tábortűz volt, amely mellett játszhattak a gyerekek. Csütörtökön lelki nap volt, szentmise pedig minden nap.

A NYÁRI SZÜNIDŐRE MINDEN DIÁKNAK HASZNOS IDŐTÖLTÉST, KELLEMES KIKAPCSOLÓDÁST, JÓ PIHENÉST KÍVÁN A SZŐLŐVESSZŐK SZERKESZTŐSÉGE!

Tugyi Barbara Zsanett, Csomós Melani magdolna, Nagy Melissza, Danyi Natália, Danyi Amanda Virág

özv. Tóth Andrásné Cseh Mária, özv. Oszlánczki Kálmán, özv. Molnár Miklós, Molnár Miklós, Pallagi Józsefné Csontos Mária, özv. Vona Rudolfné Ózsvári Mária, Pócs József, Kiss Kálmánné Besenyei Anna