ÁPRILIS

SZENT GYÖRGY HAVA - TAVASZHÓ - SZELEK HAVA

(1Kor 5,7-8)

Térj meg keresztény, hagyd el vétkedet,
jöjj és sirasd meg hűtlenségedet, HÚSVÉT KÖZELEG,

készítsd föl szívedet!

 
 
GONDOLATOK AZ EVANGÉLIUMHOZ

Április 5.

Virágvasárnap

Mk.14,1 – 15,47 Jézus önként vállalta a szenvedést, beteljesítette az ószövetségi jövendöléseket és szenvedése új értelmet ad minden szenvedésnek. A szenvedést nemcsak bűneink büntetésének tarthatjuk, hanem megváltásunk forrásának. Most láthatjuk, hogy valóságos Isten és valóságos ember is , mert még a halált is megosztja velünk, vagyis az emberi élet legvégső valóságát. Mellettünk áll a legvégsőkig. Az ítélő Isten helyett Jézusban a szerető, önmagát értünk adó Istent ismerhetjük meg.

Április 12. 

Húsvétvasárnap

Jn. 20,1-9 Jézus Krisztus feltámadása hitünk központi igazsága, ez az örömhír magja. Ő a holtak zsengéje. Megmutatta, hogy mi vár ránk, mivel akar megajándékozni, megdicsőíteni ben-nünket a mennyei Atya. Ha hisszük és várjuk feltámadásunkat, akkor ezután jobban az égiekre kell, hogy irányuljon a tekintetünk, keresnünk kell ami odafönn van. Keressük üdvösségünket, amit világi feladataink teljesítésével érhetünk el. Egyedül a szeretet számít.

Április 19.

Az Isteni Irgalmasság vasárnapja

Jn. 20,19-31 Békesség nektek! Jézus békét ad övéinek, az Ő békéjét, nem a világét. A béke a rend gyümölcse, amelyet a Teremtő ültetett a világba, nem egyszerűen csak fegyvernyugvás. Ezt a békét állította helyre Krisztus kereszthalálával. Minden a javunkat, üdvünket szolgálhatja, még a kételkedés is, mint Tamásé volt, ha hívő lélekkel fogadjuk. Hitünk evilági életünkön, tapasztalatainkon kell hogy alapuljon. Ehhez nyitottság kell.

Április 26.

Húsvét 3. vasárnapja

Lk. 24,35-48 A tanítványok kísértetnek nézik Jézust, pedig hallottak az üres sírról, ismerték az emmauszi tanítványok elbeszélését. Jézus rávezeti tanítványait a valóságra. megmutatja sebeit, enni kér tőlük. Mi vajon felismerjük-e, Jézus hétköznapjainkban? Nekünk is sok bizonyítékot ad. A Szentlélek segítségével megnyitja értelmünket, hogy hozzá találhassunk. Engedjük működni Őt életünkben. 

 
VIRÁGVASÁRNAP

„Olyan kiemelkedő egyházi ünnep, amely kifejezi a keresztények összetartozását, egymást segítését, s kezdetektől fogva erősíti a közösségi tudatot”

Az ünnepek Jézus életének epizódjait dolgozzák fel mindmáig, s ezekre már az őskeresztények is közösségben emlé-keztek. A különösen fontos eseményekből éves menetrend, vallási naptár alakult ki a keresztények számára, amelyben Jézus kereszthalálának időpontja a húsvét ünnepkörét határozta meg.

Virágvasárnap a bűnbánatot jelentő nagyböjti időszak utolsó vasárnapja, amivel a kereszténység azt ünnepli, hogy Jézus bevonult Jeruzsálembe, amikor egyébként is zarándokok töltötték meg a várost. A zsidó vallás ugyanis ekkor emlékezett meg peszah ünnepével az Egyiptomból való szabadulásról, amelynek során bárányáldozatot mutattak be. A Biblia három evangéliumában is szerepel, hogy Jézusnak ekkorra már országos híre volt, ezért a zarándokok odavonultak Jézus megjelenésekor, mert azt hitték, megkezdődött a messiási korszak, amely megszabadítja őket a római elnyomástól.

Annak szimbolikus jelentése van, hogy szamáron vonult be Jézus, ugyanis ez a nyájat összetartó pásztorok állata volt, szemben a lóval, amely a katonaság és az erőszak jelképe volt. Ezt korábban már az Ószövetségben is megjövendölte Zakariás próféta, ennek beteljesedését látták a korabeli emberek virágvasárnapkor.
Jézus korában a nemzet felemelkedésének vágya erősítette a Messiás várását, amely a virágvasárnapi eseményben érte el csúcspontját. Ennek megfelelően jólétet, boldogságot és nemzeti dicsőséget vártak a Megváltótól.

NAGYCSÜTÖRTÖK

Az Oltáriszentség alapítása

Amint elérkezett az óra, asztalhoz telepedett a tizenkét apostollal együtt. Így szólt hozzájuk: „Vágyva vágytam rá, hogy ezt a húsvéti vacsorát elköltsem veletek, mielőtt szenvedek. Mondom nektek, többé nem eszem ezt, míg be nem teljesedik az Isten országában.

János evangéliuma az utolsó vacsorát csak arról az oldalról jellemzi, hogy ott Jézus különlegesen kifejezte szeretetét övéi iránt. A vacsora menetét nem írja le, és az Oltáriszentség szerzéséről sem beszél. Ellenben csak ő említi a lábmosást, amellyel Jézus mint házigazda az ünnepi lakoma előtt tanítványait különlegesen megtisztelte. Azt akarta ezzel, hogy példája nyomán a szeretet tettei megmaradjanak az Egyházban és hogy az Oltáriszentség ünneplése az ő szeretetének emléke legyen.

Nagycsütörtökön elhallgatnak a templomok harangjai, azt tartják, a harangok Rómába mentek, ott gyászolják Krisztust. Szokás volt ilyenkor kereplővel zajt kelteni, így gondolták elűzni a gonoszt és így helyettesítették a harangokat. Liturgikus szokás a nagycsütörtöki lábmosás.

NAGYPÉNTEK

 Nagypéntek Jézus kereszthalálának és sírba tételének emléknapja, egész napos szigorú böjtöléssel. Az Egyház ezen a napon nem szolgáltat ki ünnepélyesen szentségeket, nem mutat be szentmiseáldozatot. 

A keresztrefeszítés

Jézus világos tudattal vállalta a keresztutat és a vértanúságot, mint igehirdetésének következményét és megpecsételését. Királynak tudta magát, aki éppen engesztelő szenvedésével szerezte meg a megváltást az emberiségnek. Halála egybeesett a húsvéti bárány feláldozásával, s ez is jele annak, hogy kereszthalála valódi áldozat volt.

NAGYSZOMBAT

Nagyszombaton az Egyház Krisztus sírjánál időzik, szenvedéséről és haláláról elmélkedik. Az oltár minden díszétől megfosztva áll. Nagyszombaton csönd van, történeti eseménye nincs. Jézus a sírban nyugszik, a zsidók most tartják a Pászkát. A népi hagyomány a magyarországi

templomokban Szent Sírokat állít föl, hogy ott a hívek Jézus életáldozatáról elmélkedjenek. Nagyszombat azonban a Húsvétvasárnap hajnalába torkollik, amikor a keresztény közösségre, és a közösség szándéka szerint az egész világra kiárad a Föltámadás ujjongó öröme.

HÚSVÉTVASÁRNAP

Feltámadás

Jézus feltámadása nélkül értelmetlen és alaptalan lenne a keresztények hite. A kereszthalál és a feltámadás nélkül nem lenne megváltás, ami a világ fő célja. A kereszténység szempontjából Jézus feltámadása a világtörténelem leg-jelentősebb ténye. Az öröm forrása az a Krisztus, akit ugyan keresztre feszítve megöltek, sírba tettek, de nem maradt a sírban, hanem életre kelt, s úrrá lett síron és halálon. Jézussal együtt egyszer mi is feltámadunk. Az a Krisztus, aki feltámadt és mennybe ment, értünk járta meg ezt az utat. Azért halt meg, és azért támadt fel, hogy mi is ezen az úton, őt követve jussunk el a feltámadás által a vele való boldog és örök közösségre. Krisztus feltámadása így válik a mi belső megújulásunk, feltámadásunk eszközévé.

 
PLÉBÁNIAI HÍREK

Nemzeti ünnepünk tiszteletére városunkban vendégeskedett testvér-városunk, Breganze férfi kórusa.

Nagy örömmel tettek eleget az Önkormányzat és a Keresztelő Szent János Kórus meghívásának.

A vendéglátásban nagy szerepet vállaltak kórusunk tagjai, úgy a szállásadásban, mint az étkeztetésben. A vendégek ünnepélyes fogadása,

majd másnapi ebédeltetése és a vasárnap esti búcsúztatás is Plébániánkon történt. Ezúton szeretnénk megköszönni mindenkinek, akik e jeles esemény sikeres megrendezéséhez bármilyen formában hozzájárult! Isten fizesse meg!

A vendég kórus hálából, gyönyörű énekeivel tette ünnepélyesebbé a vasárnapi szentmisét, a mise után pedig, még kis hangversenyt is adtak a templomban az ottmaradók nagy örömére.

Virágvasárnap és Húsvétvasárnap délelőtt ½ 10 órakor kezdődnek a szentmisék.

Április 7-én kedden reggel 8 órakor  húsvéti nagytakarítás lesz a belvárosi templomban, aki tud jönni segíteni szeretettel várjuk!

Április 11-én, nagyszombaton szokás szerint délelőtt 9 órától az esti szertartás kezdetéig szentségimádást tartunk a szent sírnál. Az Egyházközség Képviselő-testületi tagjainak 3-tól lesz a szentségimádási órája.  Mindenkit kérünk, hogy amikor el tud jönni kapcsolódjon bele az imába

Április 13-án is mint minden hónapban ezen a napon, Szentségimádás lesz Magyarországért a belvárosi templomban.

Virágvasánap a ½ 10-es szentmisén, a nagypénteki esti ½ 7 órai szertartáson Passiót és Húsvét vasárnapi ½ 10 órai szentmisén a Keresztelő Szent János Kórus énekel.

Törőcsik Ferenc, Sinka Luca, Lovász Gábor

Házasultak:  

Nagy Márk és Bettembuk Krisztina

Kalmár József, Laczkó Pál, özv. Tribik Lászlóné Magyar Rozália, Nagy István, özv. Hevér Mihályné Bibók Anna