MÁRCIUS
MÁRCIUS
– BÖJTMÁS HAVA
TAVASZELŐ – KIKELET HAVA
Az
elnevezés a latin Martius
hónapnévből ered. Annyit tesz: Mars (isten)
hava. Rómában az ősidőkben az év kezdő
hónapja volt, megfelelően a medi-terráneumban
elterjedt tavaszi napéj-egyenlőségi -
évkezdési szokásnak.
„Virágos
hant és
véres rög felett
Már
bontja zászlaját
a kikelet.
Végig
cikáz
A
termő, zengő
márciusi láz.”
/Juhász
Gyula/
GONDOLATOK
AZ EVANGÉLIUMHOZ
Március
1.
Nagyböjt
1. vasárnapja
Mk.1,12-15
Jézus vállalja az
emberhez való hasonlóságot, a
megkísértést is, de győztesen
kerül ki. Miért?
Nem engedi az emberi logika szintjére leszűkíteni
a végtelen isteni
bölcsességet. A kísértő
szavára mindig az Isten szavával
válaszol és úgy is
érti a szavakat, ahogy az Isten akarja. A gonosz minket is
megkísért. Jézus
példájára válaszoljunk
neki. „Nemcsak
kenyérrel él az ember…”
Maradjunk hűek Isten szavához.
Március
8.
Nagyböjt
2. vasárnapja
Mk.9,2-10
Három apostollal
ment csak fel Jézus a hegyre. Ők nagyobb feladatot kaptak,
ezért jobban kellett
megerősíteni hitüket is. A
színeváltozáskor Illés
és Mózes Jézussal, Jézus
szenvedéséről beszéltek. A kereszt
által jutunk el a húsvéti hitre. A
szenvedő
Jézusra is mondta az Atya, „ez
az én
szeretett Fiam, őt hallgassátok”. A
színeváltozás egy
elővételezett húsvéti
megjelenés.
Március
15.
Nagyböjt
3. vasárnapja
Jn.2,13-25
Jézus nagyon
szerette a templomot, amikor tehette ott volt. A templom
értékét Isten adja. A
feltámadt Krisztus jelenléte szenteli meg
templomainkat. Ő a templom szíve,
középpontja. Rá kell elsősorban
figyelnünk: a szentírás szavaira
és az
Oltáriszentségre. Istennel mindenütt
találkozhatunk, de különleges
módon a
templomban, ezért is kell szentmisével
megszentelni az Úr napját.
Március
22.
Nagyböjt
4. vasárnapja
Jn.3,14-
Március
25.
Urunk
születésének
hírüladása
(Gyümölcsoltó
Boldogasszony) ünnepe
Lk.1,26-38
Isten ígérete
beteljesedett, elkezdődött Jézus emberi
élete. Megszólította
Máriát, de ehhez
az ő igenje is kellett. Mária elhitte a hihetetlent.
Elfogadta Isten akaratát,
eggyé vált vele. Példát ad
arra, hogy mi is így tegyünk, kérjen
bár nagy áldozatot
tőlünk, vagy legyen emberileg felfoghatatlan
számunkra az Isten tanítása.
Március
29.
Nagyböjt
5. vasárnapja
Jn.12,20-33
Az emberek tudva
vagy tudatlanul, a boldogságot, a szeretetet, vagyis az
Istent keresik. Minden
kor minden embere vágyik rá, hogy egyre
többet lásson meg a nagy Titokból.
Jézus ezért az
óráért jött, élt.
Nem a szenvedésért, a
halálért, hanem a
végsőkig tartó szeretetének
megmutatásáért, a
megváltásunkért. „Aki
szereti
életét elveszíti azt, aki
gyűlöli életét ebben a
világban, az megmenti azt az
örök életre.”
MÁRCIUSI JELES
NAPOK
Március
1.
„Hamvazószerda”
A
húsvétot megelőző
negyvennapos nagyböjt kezdete,
Jézus kereszthalálának, valamint az
ezt megelőző, 40
napos böjtölési időszakának
emlékére tartják.
Hamvazószerda idén
február 25-ére
esett. A nagyböjt a keresztények
számára bűnbánati időszak, amely
alkalmat ad a
lemondásra, a hitben való
elmélyülésre és
kiengesztelődésre, hogy
méltóképpen
felkészülhessenek Jézus Krisztus
feltámadásának, a
húsvétnak a
meg-ünneplésére.
Hamvazószerda abból az ősi
hagyományból ered, hogy a hívők a
vezeklés részeként
hamut szórtak a fejükre. Ennek
emlékét a mai napig őrzi a szertartás:
az előző
évben megszentelt és elégetett barka
hamujából a pap ezen a napon (és
nagyböjt
első vasárnapján) keresztet rajzol a
hívek homlokára, miközben ezt mondja: Emlékezzél,
ember, hogy porból vagy és porrá
leszel! A hamu egyszerre jelképezi az
elmúlást és a megtisztulást.
A néphit szerint, aki hamvazkodik, annak nem
fog fájni a feje.
Előfordult, hogy a templomból hazatérők
összedörzsölték homlokukat az
otthon
maradottakéval, hogy a fejfájás azokat
is elkerülje. A hamvazószerda és a
nagyböjt első vasárnapja közti
három nap neve "semmihét",
Ezt az időszakot különböző
egyházi
előírások, étkezési,
mulatozási és szórakozási
tilalmak jellemezték. Ilyenkor
például nem tartottak esküvőket,
valamint a lányok, asszonyok nem viseltek
világos, vidám színű
ruhákat. Mivel a böjt a bűnbánat
gyakorlását jelenti, az
egymással haragban levők ilyenkor igyekeznek
kibékülni egymással. A
hagyományőrző emberek ez alatt az idő alatt nem fogyasztanak
semmiféle zsíros
és húsos ételt; van, ahol
még azokat az edényeket is elteszik, amikben
máskülönben a húsokat
készítik. Jellegzetes ételek
böjt idején pl. a
cibereleves, a kenyér, a hal, a növényi
eledelek.
A
vasárnapokat az egyház nem
számítja
böjti napnak, ezért a VII. század
óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt,
így
hamvazószerdától
húsvét vasárnapig a böjti
napok száma éppen negyvenet tesz ki.
Az
egész magyar nyelvterületen közismert
időjárási regula: „Sándor,
József,
Benedek, zsákban hozzák a meleget!”
Sándor napját a zab és árpa
és a
fehér bab vetőnapjának tartották, hogy
jobb legyen a termés. A három jeles nap
közül szokásokban és
hiedelmekben a leggazdagabb József napja. A
gyermek Jézus gondviselőjének,
Józsefnek az ünnepe. A magyarok
körében ez a nap ünnep volt, a tavasz első
napjának ünnepe, munkatilalommal.
Úgy tartották, hogy József-napkor
mindenkinek meg kell fürdenie és tiszta
fehérneműt vennie. A hagyomány szerint a madarak
megszólalnak ezen a napon,
mert „Szent József kiosztotta nekik a
sípot”
Március
25.
Gyümölcsoltó
Boldogasszony,
Urunk
Megtestesülésének
hírüladása, egyik legrégibb
egyházi ünnepünk. Az ünnep
tartalma,
hogy Szűz Mária, Jézus
édesanyjává lett. Mária
ünnepként tartjuk számon, de
természetesen elsősorban Jézus
Krisztusról szól az ünnep. Ugyanis
Jézus világba
lépése, a
hírüladás rejtett
eseményével kezdődött el. Az évszázados
megfigyelésekre alapuló népi
bölcsesség szerint ezen a
napon indul meg igazán a mezők
növényeinek növekedése, ekkor
érdemes
gyümölcsfát oltani, szemezni.
Nagyböjt
A
böjt vallásos gyakorlata a bűnbánatot, a
megtisztulást, az áldozatot és a
könyörgést fejezi ki, jelzi az ember Isten
iránt tanúsított szeretetét
és az
érte való
áldozatvállalását. Kötelező a
hústól való
megtartóztatás nagyböjt
péntekjein a betöltött 21
évtől. Az év
többi péntekje egyszerű bűnbánati nap,
amikor vagy hústól való
tartózkodással,
vagy egyéb jócselekedettel tehetnek eleget a
vallásukat gyakorlók a bűnbánati
fegyelemnek.
A Szentírás szerint negyven napig
tartott Jézus Krisztus pusztai
tartózkodása is, és
Jónás próféta
szintén
negyvennapos böjtöt hirdetett Ninivében.
PLÉBÁNIAI
HÍREK
Nagy
érdeklődésnek örvendve január
31-én zajlott le, immár 9. alkalommal a
Házas hétvége
Közössége
szervezésében a Keresztény
jótékonysági bál. E
nagysikerű farsangi
vigadalom, már hagyománnyá
vált és kellemes színfoltja
egyházközségünknek,
városunknak.
Február
7-én,
szombat délután 3 órakor,
gyászmisét tartottunk,
kedves erdélyi ismerősünk
Máthé István
emlékére, mely a temetés
időpontjával
egybe esett. Mivel a nagy távolság miatt nem
tudtunk részt venni, így
fejeztük ki
együttérzésünket a
feleségének Anna néninek és
a családnak. Örömmel vettük, hogy
olyan testvéreink
is eljöttek, akik közvetlenül nem ismerik a
családot. Köszönjük a
részvételt és
a külön időpontban elmondott misét!
Február
14-én
a Hevesi Cursillósok az erdőtelki cursillósokkal
együtt a budapesti szent Imre
templomban országos Ultreyan vettek részt. A
találkozót szentmise, egyéni
tanúságtételek és
szeretet-vendégség tette gazdaggá.
Mindannyian sok
kegyelemmel gazdagodva tértek vissza erről az
ünnepi napról.
Március
7-én
de. 10-órakor ünnepi szentmise lesz a
belvárosi
templomban, a Máltai Szeretetszolgálat 2o
éves évfordulója
alkalmából. A
szentmise főcelebránsa Nagy Krisztián az Egri
Bazilika káplánja lesz, énekel a
Hevesi Keresztelő Szent János Kórus.
A
szentmise keretében avatunk új MMSZ tagokat,
utána
meghívott vendégek előadása, majd kis
szeretetvendégség lesz a
plébánián.
Mindenkit szeretettel várunk!
A
március 15-i
ünnep tiszteletére és a város
meghívására
ellátogat hozzánk a breganzei férfi
kórus.
A
vendégek fogadásában és
vendég-látásában
tevőlegesen is részt vesznek a Keresztelő Szent
János Kórus tagjai. Az olasz
vendégek hangversenyt is adnak, melyre mindenkit
hívunk és várunk!
Szeretettel
ajánljuk
minden kedves
testvérünk figyelmébe
egyházközségünk új
honlapját:
heves.plebania.hu
Ahol
miserenddel, kép galériával
és most nagyböjti
elmélkedésekkel is várjuk!
Kereszteltek:
Februárban
nem
volt keresztelés.
Elhunytak:
Gór József,
Bettembuk Józsefné Magyar Erzsébet,
Kecskés Ferenc, özv. Bakos
Istvánné
Szalmási Etelka, özv. Kovács
Pálné Makó Anna, özv. Kartali
Kálmán, özv.
Mészáros Istvánné Bettembuk
Mária, özv. Besenyei Lajos