FEBRUÁR
Latin szóból ered: februare=tisztulni, engesztelni. Ez
volt az év 12. hónapja., Február
az év második hónapja a Gergely-naptárban,
szabályos években 28 napos, szökőévekben pedig 29
napos. Háromszor fordult elő a történelemben február 30-a. A 18. századi nyelvújítók a
februárt az enyheges névre
keresztelték át. A népi kalendáriumban Böjtelő
hava néven szerepel. A január
és a február volt az utolsó két hónap, amit hozzáadtak a római
naptárhoz, mivel az ókori rómaiaknál ez a téli időszak eredetileg nem kapott hónapot.
Február nevét Februusról,
a megtisztulás római
istenéről kapta, illetve a hozzá kapcsolódó Februa ünnepről,
amely február 13-15 között zajlott.
Sík Sándor: Februári napsugár
„ Az ablak
sarkán nézd ezt a tenyérnyi
Csiklandozó
napsugarat.
Hogy fészkelődik: hol
tudna beférni
A fekete papír
alatt.”
GONDOLATOK
AZ EVANGÉLIUMHOZ
Február
1.
Évközi
4. vasárnap
Mk.1,21-28
Van akiket küld
Jézus örömhírének
továbbadására (azokat, akikben Szentlelke
él és akik
megmutatják iránta való szeretetüket azzal,
hogy megtartják parancsait), van
akinek megtiltja a róla való beszédet (akik a
gonoszlélek szolgálatában, súlyos
bűnben élnek). Az ilyeneknek mondja: „hallgass el”.
Ahol Jézus megjelenik onnan
a gonosz léleknek távoznia kell. Jézus a lelket
és a testet is meg akarja
gyógyítani.
Február
8.
Évközi
5. vasárnap
Mk.1,29-39 Jézus nemcsak
hirdette a jó hírt, hanem helyet is készít az emberek szívében a jó hír
számára, kiűzi onnan az isten-ellenes erőket, a gonosz lelket. A jó hír és a
gonoszság nem fér meg egyszerre ugyanabban a szívben. Péter meggyó-gyított
anyósa azonnal szolgált Jézusnak. Minden gyógyulásnak, gonosztól való
megszabadulásnak a mások felé irányuló szolgálatba kell torkollnia.
Február
15.
Évközi
6. vasárnap
Mk.1,40-45 Élvezetekhez szokott
világunkban a szenvedés felháborít, megbotránkoztat. Miértek tolulnak ajkunkra.
miért éppen velem,miért egy ártatlan gyermekkel, miért engedi az Isten? A
szeretet és a szenvedés is titok. A szeretet azért, mert Isten lényéből
forrásozik, maga az Isten, a szenvedés azért, mert az távol áll Istentől, nem
tőle jön. A biblia a szeretet titkát akarja nekünk feltárni és így némi
világosság vetődik a szenvedés titkára is.
Február
22.
Évközi
7. vasárnap
Mk.2,1-
FEBRUÁRI JELES NAPOK
Február
2.
(Urunk
bemutatása)
február
2. -ajánlott ünnep
Gyertyaszentelő Boldogasszony napja:
Az
ünnep eredete: A keleti liturgiában Hypapanté (= találkozó) néven már a IV.
században megtartották, s hamarosan elterjedt a nyugati egyházban is.
A bemutatás ünnepe: Mária karácsony után 40 nappal a mózesi törvényben
előírt módon bemutatta a jeruzsálemi templomban a tisztulási áldozatot, s
gyermekét fölajánlotta Istennek.
A gyertyák fénye Máriát is ünnepli, mert ő hozza a templomba a "népek
megvilágosítására" szolgáló igazi Fényt. A
templomokban ezen a napon szentelik a
gyertyát, melynek a keresztény ember
életében, ünnepekhez kötődő szokásaiban
kiemelt szerepe van. Európában a gyertyaszentelés
szokása a XII. század
folyamán terjedt el. A szentelt gyertya Krisztust
jelképezi. Az újszülött
mellett a keresztelésig gyertyát égettek, de
szintén a betegek illetve a halott
mellett is. Nagyobb ünnepeken, húsvétkor,
karácsonykor ezt a gyertyát
gyújtották meg. A gazdák úgy
tartották, hogy vihar alkalmával is meg kell
gyújtani, távol tartja a villámcsapást
és a jégverést. Ismert
időjárásjóslás
kötődik ehhez a naphoz. Ha süt a nap, a medve előjőve
barlangjából meglátja az
árnyékát, ezért visszamegy, és
még hosszú lesz a tél. Ha viszont rossz idő van,
nem tart már sokáig a hideg.
Február 3.
Szent Balázs püspök napja.
Balázs
a torokbetegségek ellen védő
szent, a legenda szerint megmentett egy halszálkát nyelt
fiút. Mivel
Magyarországon még a XX. század első
felében is - a védőoltás
bevezetéséig -
rettegett és sok áldozatot követelő betegség
volt a diftéria, más néven
torokgyík, érthető, hogy ennek a szentnek komoly kultusza
alakult ki. A
balázsolás alkalmával a katolikusoknál a
pap a gyermek álla alá két gyertyát
tesz keresztbe, és könyörgő imát mond
érte.
-Az
ökumenikus imahét meghirdetésével lezárult a Biblia éve, de nem ér véget a keresztény ember kapcsolata Istennek írásba
foglalt szavával. Legyen ezután is mindennapi lelki olvasmányunk a Szentírás,
legyen eligazítónk a mindennapokban és legyen vigaszunk, erőnk minden
dolgunkban.
Ha a
Biblia lenne a mobilom…
Mi lenne, ha a Bibliánkat úgy kezelnénk, mint
ahogy a mobilunkat? Biblia olyan, mint a mobilunk. Összeköt Istennel, ezáltal
is tudunk Vele Kommunikálni, aki ezen keresztül is válaszol. És miért jobb a
Biblia, mint a mobil? Mert soha nem kell a térerő miatt aggódnunk, ugyanis Jézus Krisztus a
kereszthalálával megteremtette a 100%-os lefedettséget az egész Földön
és kiontott vérével aláírta azt a
szerződést, mely örökre szól, és
állja minden számlánkat, így ingyenesen
hívható...
Sürgős
hívószámok:
Ha
szomorú vagy, hívd a Jn 14-et!
Ha
valaki cserbenhagy, hívd a Zsolt 27-et! Ha termékenyebb szeretnél lenni,
hívd a Jn 15 -öt! Ha bűnt
követtél el, hívd a Zsolt 51-et! Ha aggódsz valami miatt, hívd a Mt
6:19-34-et! Ha veszélyben vagy, hívd a Zsolt 91-et! Amikor Istent
távolinak érzed, hívd a Zsolt 139-et! Ha hitednek erősítésre van
szüksége, hívd a Zsid 11-et! Ha magányos vagy, hívd a Zsolt 23-at!
Ha keserű és kritikus lettél,
hívd az 1Kor 13-at! Ha szeretnél megnyugodni, hívd a Mt 11:25-30-at!
Ha
a világ nagyobbnak tűnik Istennél, hívd a Zsolt 90-et! Ha honvágyad van,
hívd a Zsolt 121-et! Ha imáid gyengék és önzőek, hívd a Zsolt 67-et!
Ha bátorításra van szükséged, hívd a Józs 1 -et! Ha depresszióba estél,
hívd a Zsolt 27-et!
Ha
elvesztetted a bizalmadat az emberekben, hívd az 1Kor 13-at! Ha az
emberek rosszindulatúnak tűnnek, hívd a Jn 15-öt! Ha elcsüggedtél a
munkádban, hívd a Zsolt 126-ot!
Itt a farsang:
A
farsang neve a német „fasen” vagy
„fasel” szóból származik, amely
pajkosságot,
mesélést jelent. A vígságnak ez az időszaka vízkereszttől hamvazó-szerdáig tart,
az előző nap a „húshagyó
kedd”. A farsang hazája Olaszország, ahol egy régi római pogány ünnep volt
ebben az időszakban. A különböző országokban
Különbözőek a farsangi szokások.
Olaszországban a karneválon tengeri hajót
ábrázoló kocsi után vonulnak fel,
ezen kívül Rómában híres a farsangi
lóverseny; Párizsban az ún.
„kövérökör”
álarcosok után vonul a vidámsereg körül
a városban; Spanyolországban rendkívül
fényes álarcos felvonulások vannak;
Németországban húshagyó keddet a
„bolondok
keddjének” nevezték el a vidám
pajkosságról. Tulajdonképpen a
húshagyó kedd a
farsangi mulatságok csúcspontja. Nálunk sült
húst és fánkot készítenek.
Vidékenként a hamvazó-szerdát követő napot
„kövér csütörtöknek” nevezik,
mert
ekkor fogyasztják el a keddi maradékokat. A
húshagyó keddi mulatsággal véget ér
a báli időszak, s igyekezzünk ezt mi is figyelembe venni,
annál is inkább, mert
manapság sok bál idejét nagyböjti időre
teszik, nem véve figyelembe az egyházi
időszak váltását, s a Húsvétra
való méltó felkészülés
idejét.
PLÉBÁNIAI HÍREK
Egyházközségünkben lezajlott az ökumenikus imahét. Január
23-án, pénteken református
testvéreinknél Nagy István esperes,
plébános atya hirdetett igét, 25-én
vasárnap pedig nálunk, katolikusoknál a
belvárosi templomban imádkoztunk a
Krisztus-hívők egységéért. Igét
hirdetett Mészáros Ildikó nagytiszteletű
asszony. A közös imádkozások után,
mindkét alkalommal jó hangulatú,
szeretetteljes beszélgetésre,
vendéglátásra került sor, melyen szép
számmal
vettek részt híveink. Köszönjük
szépen mindenkinek minden segítségét, aki
munkájával vagy adományával a szeretetvendégség
megrendezéséhez hozzájárult.
Az
imanyolcadot első
alkalommal 1908-ban az egyesült államokbeli Graymoorban
Paul Wattson anglikán
pap szervezte meg, úgy választva a dátumot –
január 18–25. –, hogy az
imádságok egybeessenek Szent Péter
székfoglalása és Szent Pál
megtérése
ünnepével.
Február 1-jén, vasárnap, a 8 órakor kezdődő Szentmisén gyertyaszentelés lesz, hozzunk magunkkal a templomba gyertyát.
Február 8-án vasárnap pedig Balázs áldás lesz.
A Balázs áldás nagy előnye az, hogy minden jó
szándékú ember részesülhet benne, még olyan is, aki talán ki van zárva a
szentségek vételéből, a szentelmények által mégis kapcsolatban lehet az
egyházzal.
A farsangi időszak február 24-ig tart.
Február
25. már hamvazószerda, a
nagyböjt kezdete. Hamvazkodás.
Nagyböjt
péntekjein és hamvazó-szerdán kötelező a hústól való megtartóztatás, betöltött tizennegyedik
évtől kezdve.
Szigorú böjt csak kétszer van: hamvazószerdán és
nagypénteken, amikor húst nem eszünk, és csak egyszer lakhatunk jól, de két
esetben még ehetünk kevés ételt. A böjti előírás betöltött
huszonegyedik évtől megkezdett hatvan éves korig tart.
A bűnbánat gyakorlatai: imádság, alamizsna, önmegtagadás és böjt.
Mostanában
minden nap halljuk, és nem csak halljuk érezzük is, hogy válság van.
A Szentatya
ezt mondta 2009. első napján:
„A
válságot az evangéliumi és egyetemes
értékekkel, a mértékletességgel
és szolidaritással küzdhetjük le.”
Ne feledjük szavait!
Kereszteltek: januárban nem volt.
Elhunytak:
özv.Harnos Jánosné
Benke Mária,özv.Péter Imréné Besenyei
Verona, özv.Ficsór Jánosné Gyarmati
Mária, Besenyei Ferenc, özv.Szabó Lajos,
Molnár Kiara, Pintér László, Szabó
Mária, özv.Kálmán Lajos, özv.Viktor
Lajos, Obercián János, özv.Kőmüves
Istvánné
Bettembuk Mária