JANUÁR

Boldogasszony Hava – Télhó

– Fergeteg hava – Vízöntő Hava

 Hónapneveink latin eredetűek. Római hagyomány szerint a hónapoknak – márciustól decemberig – a városalapító Romulus király adott volna első ízben nevet. Ez az első római naptár valójában empirikus parasztkalendárium lehetett, amely csak a mezei munkák szempontjából számba vehető 10 hónapot vette figyelembe. A fennmaradó téli holt időt – a földművelés planetáris urának, Szaturnusznak a hatalma alá eső Bak és Vízöntő havát – az i.e. 700 körüli naptárreform idején iktatták be az új 12 hónapos holdnaptárba Ianuarius és Februarius néven. Ianuarius hónap névadója Ianus, aki a kapuk és átjárók, a kezdet és a vég istene volt római istene volt az ókori római mitológiában.

 
Eldöcögött már az ó-év szekere, 
Ez a szekér sok-sok gonddal volt tele. 
Pusztuljon hát nyikorogva-zörögve, 
Búját-baját felejtsük el örökre. 

Asztalunkon mindig legyen friss kenyér, 
Jó anyámnak mosoly legyen két szemén. 
S a Jó Isten, kit félünk és imádunk, 
Áldja meg két szent kezével családunk.

 

GONDOLATOK AZ EVANGÉLIUMHOZ

 
Január 4.

Urunk megjelenése (vízkereszt) ünnepe

Mt.2,1-12 Mérjük életünket a három királyokéhoz, de még inkább Krisztuséhoz. Király vagyok-e? Igen, ha vétkeimet megbánom, meggyónom és rendszeresen áldozok. Másokon, vagy magamon uralkodó király vagyok-e? Keresem-e a belsőséges találkozást Istennel? Bölcsen másokkal együtt keresem-e Istent, a hozzá vezető utat? Isten jelit ismerő király vagyok-e? Tudós, de alázatos király vagyok-e? Merek-e másokra hagyatkozni? Leborulva hódoló király vagyok-e? Ajándékot adó király vagyok-e?

Január 11.

Urunk megkeresztelkedésének ünnepe

Mk.1,7-11 Jel és tartalom össze kell hogy tartozzanak. Keresztelés a jel, Istenhez tartozás, istengyermekség a tartalom. Veszély, hogy megelégedünk csak a jel résszel. Ha csak a jeleket akarjuk, akkor a Sátán fog tartalmat adni életünknek. Minden szentség jel részből és tartalomból áll, törekedjünk mind a kettő részre. A tartalom a fontosabb, az a lényeges. Alkalmanként még jel nélkül is hatásos.

Január 18.

Évközi 2. vasárnap

Jn.1,35-42 Keresztelő szent János rokona volt Jézusnak, tehát sokat tudhatott róla, tudását a Mennyei Atya és a Szentlélek erősítette meg. Azt mondta, hogy Jézus az Isten Báránya, a Messiás. Tanítványait hozzá segítette. Jézus mint Messiás nem földi jólétet, hanem áldozatok árán a bűn problémájának megoldását hozta nekünk. Tőlünk is kérdezi „mit kerestek”? Akkor jó a válaszunk, ha a Vele való kapcsolatot, vagyis Őt keressük.

Január 25.

Évközi 3. vasárnap

Mk.1,14-20 Jézus választja apostolait, de nem az apostolok tetszését keresve, hanem a Mennyei Atyáét. Egyszerű és bűnös emberekből választ apostolokat. Ő teszi őket emberhalászokká, ez a képességük Isten ajándéka. Tehetségük Jézussal való bizalmas együttlétben, a bele vetett hit légkörében és hűséges Jézus követésben érlelődik meg. Meghallják és elfogadják a hívó szót, a többit rábízzák Jézusra.

 

JANUÁRI JELES NAPOK

 

Január 1.

A polgári év kezdőnapja. A pogány Rómában az évkezdetet Janus tiszteletére tartották, kicsapongással ünnepelték. Az emberek jókívánságokat mondtak, ajándékokat adtak egymásnak. A január eleji évkezdet a Gergely-féle naptár-reform (1582) óta vált általánossá. Ez a nap jelentette az újévet, valamint a télközépi ünnepkört. Számos népszokás, hiedelem kapcsolódik ehhez a naphoz, amelyet napjainkban már csak kevesen ismernek, használnak. Egyik népszerű szokás volt az újévi jókívánságok elmondása házról-házra járva, amiért a háziak almával, dióval kínálták a köszöntőket. Újévkor az egész év sikerét igyekeztek biztosítani, nagyon fontos volt a jó cselekedet az év első napján, és sokféle tiltással is találkozhatunk. 

Mária Isten Anyja. A dogmát az efezusi zsinat fogalmazta meg 431-ben. Ünnepe január 1. Mária szűzen foganta és szülte Szent Fiát, szüzessége örökre megmaradt. Mária szeplőtelenül fogantatott, azaz az eredeti bűn nem érintette őt. E dogmát 1854-ben hirdette ki IX. Pius pápa. Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepe december 8-a. Halála után Mária fölvétetett a mennybe, anélkül, hogy teste romlást látott volna. Ezt a dogmát 1950-ben hirdette ki XII. Pius pápa.

 
Január 6.

VÍZKERESZT

A karácsonyi ünnepkör zárása, és a farsangi időszak kezdete. Az egyik legrégibb egyházi ünnep, a 4. századig Jézus születésnapját és az évkezdetet is ezen a napon ünnepelték. Az egyház ezen a napon emlékezik meg a napkeleti bölcsekről, és Jézus megkeresz-telkedéséről és a kánai mennyegzőről. E naptól kezdve szenteli a vizet a keleti egyház, a középkortól pedig a nyugati egyház is. A víz megkereszteléséből, (megszenteléséből) ered a magyar vízkereszt elnevezés. A liturgikus vízszentelést vízkereszt vigíliáján végezték a templomban, de haza is hordták meghinteni vele a házat, a gonosz szellemek ellen. Ezen kívül hittek gyógyító hatásában, mely mindenféle betegségre jó volt, de használták a mezőgazdaság és állattartás területein is. A víz és tömjén szenteléséből alakult ki a házszentelés. 
Megemlékezés Jézus első csodatételéről, amikor a kánai menyegzőn a vizet borrá változtatta. A házaknál általában énekmondó asszonyok beszélték el a történetet, majd a házigazda étellel-itallal vendégelte meg a jelenlévőket. Volt ahol el is játszották a bibliai történetet.

 
FARSANG

Az ókori népek tavaszünnepének, főleg a római szaturnáliá-knak hagyományaiban gyökerező szokás- és hagyománykör az európai népeknél továbbélt. A téli napforduló után tartott téltemető-tavaszkezdő ünnepségek az egyházi évben a karácsonyi és a húsvéti ünnepkör közé szorult. Mivel azonban a húsvét a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtöltétől függ, az azt megelőző, előkészítő negyvennapos böjt kezdő napja, a hamvazószerda is ennek megfelelően – jó egy hónapnyi eltéréssel – változik. Az előtte levő időszak, a farsang húshagyó keddel végződik. E napnak német neve Fastnacht (böjtelőéj) volt. E szó bajor-osztrák szájon annak idején Vaschanc, ebből pedig nálunk fassang, majd farsang lett. És ez lett a neve a vízkereszttől, vagyis január 6-tól hamvazószerdáig terjedő, rövidebb-hosszabb időszaknak is.

Január 18.

PIROSKA

Piroska napjához fűződik ez a mondás: "Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy". 

 

ÁRPÁD-HÁZI SZENT MARGIT

Margit, vagyis Árpádházi Szent Margit (1242-1271), IV. Béla királyunk leánya, Szent Erzsébet unokahúga. Nevét Antiochiai Szent Margit, a középkor egyik legtiszteltebb női szentje után kapta, akinek ereklyéit nagyatyja, II. András a Szentföldről hozta magával. Az ókeresztény vértanút István király és Szent Márton mellett, népünk mindjárt patrona regni-ként tisztelte.

 

Január 22.

Vince napja, a bortermelő vidékeken fontos nap. Ekkor metszették a vincevesszőt, amit a meleg szobában hajtattak, ebből az adott évi termés mennyiségére következtettek. Azt tartották, ha ezen a napon jó idő van, jó lesz a szőlőtermés is.

 

Január 22.

A magyar kultúra napja

1989 óta ünnepeljük, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt.

 
PLÉBÁNIAI HÍREK

December 14-én Alatkán karácsonyi Szentmise volt, melyen részt vett és közreműködésével meghittebbé tett a Cantus Angelicus gyermekénekkar.

December 20-án a belvárosi templomban este hangversenyt adott a felnőtt és a gyermekénekkar együtt.

December hónapbanaz adventi időszak ünnepélyesebbé tétele és a lelki felkészülés érdekében két bokorban Szent család kilencedet végeztünk.

Az utolsó összevont imaest hagyomá-nyainkhoz híven, a plébánián került megrendezésre a Cursilló és az Élővizek forrása imacsoportok segítségével.

Az imádság elmondása után nagy meglepetésben volt része a részt-vevőknek. Az ajtók kitárása után a gyertyafényben a karácsonyfa alatt gyönyörű zene hangzott fel. Ezután szeretetvendégséggel és beszélgetéssel zárult az este.

 

DIÁKLELEMÉNYEK

 

-A Bibliát Gutenberg találta fel.

- Az őserdő olyan terület, ahova emberi kéz még nem tette be lábát.

- Zrínyit a bécsi kamarilla által felbérelt ólmozott vadkan ölte meg.

- Nyáron nő a kalapos gomba, télen a kucsmagomba.

- A Magna Charta Libertatum kimondta, hogy ugyanazért a bűnért senkit nem lehet kétszer  megölni.

- Egyiptom őslakói a múmiák.

- Kedves Isten! Lefogadom, hogy nagyon nehéz neked mindenkit szeretni az egész világon.  Mi csak négyen vagyunk a családban, és mégsem megy.

 

Kereszteltek: Fehér Fanni, Fehér András, Burai Sándor, Balogh István, Molnár Aliz Virág, Pusoma Attila, Kiss Beatrix, Rácz Melissza, Balog Pál Martin, Mága Zsolt, Mága Margaréta

 

Elhunytak: Molnár Ferenc, Bata Jánosné Török Szeréna, Vasas Istvánné Dávid Julianna, Fábián Lászlóné Ivády S. Anna, Bálint Lászóné Kiss Borbála