JANUÁR
Boldogasszony Hava
– Télhó
– Fergeteg hava –
Vízöntő Hava
Eldöcögött
már az ó-év szekere,
Ez a szekér sok-sok gonddal volt tele.
Pusztuljon hát nyikorogva-zörögve,
Búját-baját felejtsük el örökre.
Asztalunkon
mindig legyen friss kenyér,
Jó anyámnak mosoly legyen két szemén.
S a Jó Isten, kit félünk és imádunk,
Áldja meg két szent kezével családunk.
GONDOLATOK
AZ EVANGÉLIUMHOZ
Január 4.
Urunk megjelenése (vízkereszt) ünnepe
Mt.2,1-12 Mérjük életünket a három királyokéhoz, de
még inkább Krisztuséhoz. Király vagyok-e? Igen, ha vétkeimet megbánom,
meggyónom és rendszeresen áldozok. Másokon, vagy magamon uralkodó király
vagyok-e? Keresem-e a belsőséges találkozást Istennel? Bölcsen másokkal együtt
keresem-e Istent, a hozzá vezető utat? Isten jelit ismerő király vagyok-e?
Tudós, de alázatos király vagyok-e? Merek-e másokra hagyatkozni? Leborulva
hódoló király vagyok-e? Ajándékot adó király vagyok-e?
Január 11.
Urunk megkeresztelkedésének ünnepe
Mk.1,7-11 Jel és tartalom össze kell hogy tartozzanak.
Keresztelés a jel, Istenhez tartozás, istengyermekség a tartalom. Veszély, hogy
megelégedünk csak a jel résszel. Ha csak a jeleket akarjuk, akkor a Sátán fog
tartalmat adni életünknek. Minden szentség jel részből és tartalomból áll,
törekedjünk mind a kettő részre. A tartalom a fontosabb, az a lényeges.
Alkalmanként még jel nélkül is hatásos.
Január 18.
Évközi 2. vasárnap
Jn.1,35-42
Keresztelő szent János rokona volt Jézusnak,
tehát sokat tudhatott róla, tudását a
Mennyei Atya és a Szentlélek erősítette
meg. Azt mondta, hogy Jézus az Isten Báránya, a
Messiás. Tanítványait hozzá
segítette. Jézus mint Messiás nem földi
jólétet, hanem áldozatok árán a bűn
problémájának megoldását hozta
nekünk. Tőlünk is kérdezi „mit kerestek”?
Akkor
jó a válaszunk, ha a Vele való kapcsolatot, vagyis
Őt keressük.
Január 25.
Évközi 3. vasárnap
Mk.1,14-20
Jézus választja apostolait, de nem az
apostolok tetszését keresve, hanem a Mennyei
Atyáét. Egyszerű és bűnös
emberekből választ apostolokat. Ő teszi őket
emberhalászokká, ez a képességük
Isten ajándéka. Tehetségük Jézussal
való bizalmas együttlétben, a bele vetett
hit légkörében és hűséges Jézus
követésben érlelődik meg. Meghallják
és
elfogadják a hívó szót, a többit
rábízzák Jézusra.
JANUÁRI JELES NAPOK
Január 1.
A polgári
év kezdőnapja. A pogány Rómában az
évkezdetet Janus
tiszteletére tartották, kicsapongással
ünnepelték. Az emberek
jókívánságokat
mondtak, ajándékokat adtak egymásnak. A
január eleji évkezdet a Gergely-féle
naptár-reform (1582) óta vált
általánossá. Ez a nap jelentette az
újévet,
valamint a télközépi ünnepkört.
Számos népszokás, hiedelem kapcsolódik
ehhez a
naphoz, amelyet napjainkban már csak kevesen ismernek,
használnak. Egyik
népszerű szokás volt az újévi
jókívánságok elmondása
házról-házra járva, amiért
a háziak almával, dióval
kínálták a köszöntőket.
Újévkor az egész év sikerét
igyekeztek biztosítani, nagyon fontos volt a jó
cselekedet az év első napján, és
sokféle tiltással is találkozhatunk.
Mária
Isten Anyja. A
dogmát az efezusi zsinat fogalmazta meg 431-ben. Ünnepe
január 1. Mária szűzen
foganta és szülte Szent Fiát, szüzessége
örökre megmaradt. Mária szeplőtelenül
fogantatott, azaz az eredeti bűn nem érintette őt. E
dogmát 1854-ben hirdette
ki IX. Pius pápa. Mária szeplőtelen
fogantatásának ünnepe december 8-a. Halála
után Mária fölvétetett a mennybe,
anélkül, hogy teste romlást látott volna. Ezt
a dogmát 1950-ben hirdette ki XII. Pius pápa.
Január
6.
VÍZKERESZT
A
karácsonyi ünnepkör
zárása, és a farsangi időszak kezdete. Az egyik
legrégibb egyházi ünnep, a 4.
századig Jézus születésnapját
és az évkezdetet is ezen a napon ünnepelték.
Az
egyház ezen a napon emlékezik meg a napkeleti
bölcsekről, és Jézus
megkeresz-telkedéséről
és a kánai mennyegzőről. E naptól kezdve szenteli
a vizet a keleti egyház, a
középkortól pedig a nyugati egyház is. A
víz megkereszteléséből,
(megszenteléséből) ered a magyar vízkereszt
elnevezés. A liturgikus
vízszentelést vízkereszt
vigíliáján végezték a templomban, de
haza is hordták
meghinteni vele a házat, a gonosz szellemek ellen. Ezen
kívül hittek gyógyító
hatásában, mely mindenféle betegségre
jó volt, de használták a mezőgazdaság
és
állattartás területein is. A víz és
tömjén szenteléséből alakult ki a
házszentelés.
Megemlékezés Jézus első csodatételéről, amikor a kánai menyegzőn a vizet borrá változtatta.
A
házaknál általában énekmondó
asszonyok beszélték el a történetet, majd a
házigazda étellel-itallal vendégelte meg a
jelenlévőket. Volt ahol el is
játszották a bibliai történetet.
FARSANG
Az ókori népek
tavaszünnepének, főleg a római szaturnáliá-knak
hagyományaiban
gyökerező szokás- és hagyománykör az
európai népeknél továbbélt. A
téli
napforduló után tartott téltemető-tavaszkezdő
ünnepségek az egyházi évben a
karácsonyi és a húsvéti ünnepkör
közé szorult. Mivel azonban a húsvét a
tavaszi
napéjegyenlőséget követő holdtöltétől
függ, az azt megelőző, előkészítő
negyvennapos böjt kezdő napja, a hamvazószerda is ennek
megfelelően – jó egy hónapnyi eltéréssel – változik. Az előtte levő időszak, a
farsang húshagyó keddel végződik. E napnak német neve Fastnacht
(böjtelőéj) volt. E szó bajor-osztrák szájon annak idején Vaschanc, ebből pedig
nálunk fassang, majd farsang lett. És ez lett a neve a
vízkereszttől, vagyis január 6-tól hamvazószerdáig terjedő, rövidebb-hosszabb
időszaknak is.
Január 18.
PIROSKA
Piroska napjához fűződik ez a mondás: "Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy".
ÁRPÁD-HÁZI SZENT MARGIT
Margit,
vagyis Árpádházi Szent Margit (1242-1271),
IV. Béla királyunk leánya, Szent Erzsébet unokahúga. Nevét Antiochiai Szent
Margit, a középkor egyik legtiszteltebb női szentje után kapta, akinek
ereklyéit nagyatyja, II. András a Szentföldről hozta magával. Az ókeresztény
vértanút István király és Szent Márton mellett, népünk mindjárt patrona
regni-ként tisztelte.
Január 22.
Vince napja, a
bortermelő vidékeken fontos nap. Ekkor metszették a vincevesszőt, amit a meleg
szobában hajtattak, ebből az adott évi termés mennyiségére következtettek. Azt
tartották, ha ezen a napon jó idő van, jó lesz a szőlőtermés is.
Január 22.
A magyar kultúra
napja
1989 óta ünnepeljük,
annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a
Himnuszt.
PLÉBÁNIAI HÍREK
December
14-én
Alatkán karácsonyi Szentmise volt,
melyen részt vett és közreműködésével meghittebbé tett a Cantus Angelicus
gyermekénekkar.
December
20-án a belvárosi templomban este hangversenyt adott a felnőtt és a
gyermekénekkar együtt.
December
hónapbanaz
adventi időszak ünnepélyesebbé tétele
és a lelki felkészülés
érdekében két
bokorban Szent család kilencedet végeztünk.
Az
utolsó összevont imaest hagyomá-nyainkhoz
híven, a plébánián került
megrendezésre a Cursilló és az Élővizek
forrása
imacsoportok segítségével.
Az imádság elmondása után nagy meglepetésben
volt része a részt-vevőknek. Az ajtók kitárása után a gyertyafényben a
karácsonyfa alatt gyönyörű zene hangzott fel. Ezután szeretetvendégséggel és
beszélgetéssel zárult az este.
DIÁKLELEMÉNYEK
-A Bibliát Gutenberg
találta fel.
- Az őserdő olyan
terület, ahova emberi kéz még nem tette be lábát.
- Zrínyit a bécsi
kamarilla által felbérelt ólmozott vadkan ölte meg.
- Nyáron nő a kalapos
gomba, télen a kucsmagomba.
- A Magna Charta
Libertatum kimondta, hogy ugyanazért a bűnért senkit nem lehet kétszer megölni.
- Egyiptom őslakói a
múmiák.
-
Kedves Isten! Lefogadom, hogy nagyon nehéz neked mindenkit szeretni az egész
világon. Mi csak négyen vagyunk a
családban, és mégsem megy.
Kereszteltek: Fehér Fanni, Fehér András, Burai Sándor,
Balogh István, Molnár Aliz Virág, Pusoma Attila, Kiss Beatrix, Rácz Melissza,
Balog Pál Martin, Mága Zsolt, Mága Margaréta
Elhunytak: Molnár
Ferenc, Bata Jánosné Török Szeréna,
Vasas Istvánné Dávid Julianna,
Fábián Lászlóné Ivády S.
Anna, Bálint Lászóné
Kiss Borbála