DECEMBER
TÉLELŐ (ÁLOM HAVA)
SZENTKARÁCSONY HAVA
Szépek és tiszták legyetek!
Súroljátok föl lelketek,
csillogtassátok kedvetek,
legyetek újra gyermekek
hogy emberek lehessetek!”
/Wass Albert/
GONDOLATOK
AZ EVANGÉLIUMHOZ
November
30.
Advent
1. vasárnapja
Mk.
13,33-37Új
egyházi évet kezdünk a mai napon. A jellegzetes
hívő és keresztény
magatartás advent idején a reményteljes
várakozás, a tudatos és imádságos
virrasztás és legfőképp az öröm, mely
már eltölti szívünket az Úr, a
Messiás
eljövetele miatt. Advent emlékeztet, hogy útban
vagyunk az örök haza felé,
Isten vár bennünket. Utunk Jézus Krisztus.
December
7.
Advent
2. vasárnapja
Mk.1.1-
December
8.
A
Boldogságos Szűz
szeplőtelen
fogantatásának ünnepe
Lk.1,26-38
Mária léte első
pillanatától mentes volt az áteredő bűntől, de
nemcsak ettől, hanem egész
életében egyetlen személyes bűnt sem követett
el és Istentől megkapott minden
kegyelmet, ami előfeltétele bűntelenségének. Isten
szeretete bevonta Máriát
szerető életáramába, teljesen átitatta
Mária lényét, betöltötte őt. Isten
Márián keresztül vált foghatóvá.
December
14.
Advent
3. vasárnapja
Jn.1,6-8 és 19-28
Keresztelő szent
János tudta magáról, hogy ő ki. Mi is
keressük meg az igazságot, hogy kik
vagyunk valójában. Szeretünk nagyokat gondolni
magunkról. Összekeverjük a
vágyainkat, az elképzeléseinket a
valósággal. Keresztelő szent János alázatos
és igaz ember volt. Nem akarta, hogy többre tartsák,
mint ami, nem akarta
elvonni az emberek figyelmét Jézusról, sőt igazi
útkészítőként Jézushoz akarta
vezetni öket.
December
21.
Advent
4. vasárnapja
Lk.1,26-38
Mária az angyal
szavára rögtön készen volt az igennel, nem
töprengett, nem fontolgatott, hiszen
szerette, vágyta a Messiást. ha felnézünk
Máriára mi is kimondjuk vele együtt
ezt az életet formáló, üdvösséget
hozó igent. Igent kell mondanunk
elesettségünkre, mert csak az látja a
megváltás nagyszerűségét, aki azt is
látja, hogy mi lett volna nélküle, az örök
halál, a kárhozat. de Isten öröktől
fogva és mindig szeret minket.
December
25.
Karácsony
ünnepe
Jn.1,1-18
Jézus születésének
felidézése több mint emlékezés. A
kegyelem által újra átélhetjük azt az
örömet,
amit a Messiás világra jöttével Isten egykor
nekünk ajándékozott. Értünk és az
üdvösségünkért történt a
Fiú emberré levése. De mi sajnos nem fogadtuk be
őt
akkor sem és most sem. Pedig akik befogadják azokat
istengyermekséggel, majd
mennyországgal ajándékozza meg. Kérjük
Istentől a karácsony igazi kegyelmét,
örömét.
December
28.
Szent
Család vasárnapja
Lk.2,22-
DECEMBERI JELES NAPOK
ADVENT
Az
egyházi év kezdete, a karácsonyi
előkészületek időszaka. A latin eredetű szó
(adventus) megérkezést jelent. A Jézus
születésére való várakozás, a
felkészülés, a reménykedés időszaka.
Kezdete a Szent András napját (nov. 30.)
követő vasárnap előestéje. Eredete az V-VI.
Századra nyúlik vissza, s az első
időszakban háromnapos böjttel volt összekötve.
December
6. Szent Miklós napja
Szent
Miklós püspök a IV. században élt a
kisázsiai Myra városában. A pékek,
gabonakereskedők, diákok, eladólányok,
révészek, vízimolnárok,
polgárvárosok
pártfogója. A Mikulás szó a Miklós
név szlovák megfelelője, csak a XIX. században
került be a köznyelvbe. Az ország egyes
területein szokás volt a mikulásjárás,
amely eredetileg középkori diákszokás volt. A
falvakban a XX. század első
évtizedeiben városi hatásra terjedt el az
ajándékozás szokása.
Myrai
avagy Barii Szent Miklós a keleti egyház egyik fő szentje, a gyermekek
Mikulása, (Télapója, Karácsony Apója). Ma minden bizonnyal ő a legnépszerűbb,
legismertebb szent az egész világon.
KARÁCSONY
Krisztus
születésének megünnepléséről első
adatokkal a IV. században találkozunk. Niceai
János püspök szerint I. Gyula pápa alatt
kezdték ünnepelni, majd az ünnep innen
terjedt tovább. December 25-e a téli napforduló,
az ókori hitvilágban - a
Mithras kultuszban - a nap
újjászületésének (Dies natalis solis
invicti) ünnepe
volt. A középkorban a karácsonnyal kezdődött az
újesztendő.
December
24.
Karácsony
vigíliája, Ádám-Éva napja
Az
adventi időszak utolsó napja. A
karácsonyfa-állítást először
Elzászban
jegyezték fel a XVII. században. A XVIII.
századtól már mint protestáns
családi
szokás terjedt el a német területen. A XIX.
századtól a világ számos
országában
meghonosodott a karácsonyfa-állítás.
Hazánkban a XIX. század első felében
jelent meg, elsősorban nemesi, majd polgári körökben.
Először Brunszvik Teréz
martonvásári grófnő állított
karácsonyfát. A század második
felében a
társadalom többi rétegénél is
elterjedt. Magyarországon a karácsonyfa
elterjedése előtt termőágakat állítottak,
ezeket rozmaring-, nyárfa-,
kökényágakból
készítették. Gerendára, vagy a szobasarokba
függesztették, olykor
a koronájával lefelé. A karácsonyi
ajándékozás szokásának ókori
előzménye a
római újévi ajándék a strena,
amelyet Kalendae Januriae (január 1.) alkalmával
küldözgettek egymásnak. A német protestantizmus
a XVII. századtól családi
ünneppé tette a karácsonyt, s ettől kezdve az
ajándékozás főleg családi körben
jutott jelentőséghez.
December
25. Karácsony napja
A
hagyományos magyar paraszti életben a család
ünnepe volt. Ez a nap
munkatilalommal járt. Csak a legszükségesebb
munkákat végezték el. Tilos volt
ezen a napon a kölcsönkérés és
kölcsönadás, mert kivitték volna a
szerencsét.
Kegyelmekben
gazdag
békés karácsonyt és Istentől
megáldott boldog új évet kívánunk
városunk minden
lakójának!
a szerkesztők
PLÉBÁNIAI HÍREK
Az
adventi idő kezdetével megkezdődnek a roráte misék
templomunkban. Hétfőtől
péntekig reggel 6 órától lesznek ezek a
szentmisék. Szerdánként Újtelepen is
lesznek 6 órakor roráte szentmisék.
Az
utóbbi években,
egyházközségünkben Kléczné
Margitka néninek és Fekete Istvánnak
köszönhetően felelevenedett a Szent
Család-járás. Így lesz ez az idén
is,
melybe szeretnénk, ha minél többen
bekapcsolódnának.
A Szent Család-járás (vagy szállás-keresés,
Szent Család-kilenced) a karácsony vigíliáját közvetlenül megelőző időszak
egyik legfiatalabb szokása az adventi várakozás ünnepélyesebbé tételét
szolgálja, lelkileg készíti elő az ünnepet. Bálint Sándor szerint e szokás a
20. század elején bontakozott ki minden bizonnyal lelkipásztori
kezdeményezésre. "December 15-től 24-ig több szálláskereső csoport is járt
egy-egy faluban, többnyire asszonyok, akik egy előimádkozó vezetésével indultak
el, majd naponta más-más csoporttag házát keresték fel. A háborút követő
évtizedekben többnyire elfogytak a csoportok, s a tiltás miatt több faluban el
is halt e szokás. Vannak azonban helyek, ahol máig gyakorolják. A szokás
liturgiája: a szálláskereső asszonyok a befogadó családnál az asztalon
előkészített alkalmi házi oltáron elhelyezik a Szent Család képét, majd az
asztalt körbeülve először a Szent Család minden tagjához külön imádkoznak.
Ezután Mária-litániák következnek, valamint az örvendetes rózsafüzér
elimádkozása s Mária-antifónák éneklése.
Advent
minden vasárnapján délután 5 órakor
ünnepélyes gyertyagyújtásra kerül sor a
Városháza előtt, a város adventi
koszorúján. Vegyünk részt e szép
és bensőséges
ünnepségen, melyen a nem templomba járó
emberek is részesülhetnek a karácsony
várás szeretetteljes hangulatából. (Az első
gyertyagyújtás november 30-án
lesz).
December
7-én az Újtelepi templomban, a 11 órás misén a felnőtt kórus énekel. December
20-án du. 5 órakor Karácsonyi hangversenyt ad a Keresztelő Szent János Kórus és
a gyermekkórus a templomban. Mindenkit szeretettel várunk!
Kereszteltek: Szekeres Tamás, Tóth
Zsombor és Balogh Adrián
Elhunytak: Pászthy Katalin, Kovács Ferencné
Balog Emilia, Kovács Józsefné Antal Erzsébet
Víg Róza és Oláh Zoltán