NOVEMBER

SZENT ANDRÁS HAVA

ŐSZUTÓ – ENYÉSZET HAVA

Az év tizenegyedik hónapja a Gergely-naptárban. Jelentése kilenc, mivel november eredetileg az év kilencedik hónapja volt, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták volna az évhez. A 18. sz-i nyelvújítók szerint: Gémberes. Nem zavarja a világot ma sem, hogy kilencediknek mondjuk a 11. hónapot.

 
GONDOLATOK AZ EVANGÉLIUMHOZ

 
November 2.

Évközi 31. vasárnap

Mt. 23,1-12 Jézus szabályai a törvény betartását illetően. 1. Istennek szerezz vele dicsőséget. 2. Alázkodj meg, hogy Isten felmagasztalhasson. 3. Mint Isten törvényét tartsd meg. 4. Ismerd el, hogy csak Isten kegyelmének segítségével tudod megtartani. 5. Isten tekintélyével csak az léphet fel, aki aláveti magát Isten tekintélyének. 6. A törvény megtartása fontos, de nem elég az üdvösséghez. Hit is kell.

November 9.

Évközi 32. vasárnap

Mt. 25,1-13Nemcsak az Istent gyűlölők maradnak ki az üdvösségből, hanem azok is akik látszólag szerették és várták a „vőlegényt”. Miért? Mert nem ismerte őket a vőlegény. Ennek okai 1. a menyegzős ruha, a megtérés hiánya, 2. a bensőséges Jézushoz tartozás, a neki való engedelmesség hiánya, 3. a bensőséges kapcsolat kerülése Jézussal, 4. szeretetére langyos szeretettel válaszolni.

 November 16.

Évközi 33. vasárnap

Mt. 25,14-30 Amink van az nem a mienk, hanem Istentől kaptuk. Mindenről számadással tartozunk Neki. Istentől természetes adományokat (életünk, környezetünk, időnk, génjeink, stb.) és természetfeletti adományokat (Szentlélek, istengyermekség, stb.) kaptunk. Nem a másik ember teljesítményével veti össze az életemet, hanem a Tőle kapottakkal. Nem vár tőlem lehetetlent, de munkát igen.

 
November 23.

Évközi 34. vasárnap

Krisztus Király

Mt. 25,31-46Krisztusnak ez a megjelenése élesen különbözik az eddigiektől, mint győztes jön vissza, hatalommal és dicsőséggel, hogy ítéletet tartson. Más irányelvek alapján történik az emberiség kétfelé választása, mint gondolnánk. Az irgalmas együttérzést, a jószívűséget, türelmes segítőkészséget értékeli Isten. A legapróbb jótett is felértékelődik, mert Jézus azonosítja magát az emberekkel.

 
November 30.

Advent 1. vasárnapja

Mk. 13,33-37Új egyházi évet kezdünk a mai napon. A jellegzetes hívő és keresztény magatartás advent idején a reményteljes várakozás, a tudatos és imádságos virrasztás és legfőképp az öröm, mely már eltölti szívünket az Úr, a Messiás eljövetele miatt. Advent emlékeztet, hogy útban vagyunk az örök haza felé, Isten vár bennünket. Utunk Jézus Krisztus.

 
NOVEMBERI JELES NAPOK

NOVEMBER 1. – MINDENSZENTEK

Egyházi ünnep: Mindenszentek napja mindazon megdicsőült lelkek ünnepe, akikről megszámlálhatatlan sokaságuk miatt a naptár külön-külön, név szerint nem emlékezik meg. Mindenszentek egyetemes ünneppé 844-ben, IV. Gergely pápasága alatt vált. Az ünnepet még a VIII. században május 13-ról november 1-jére tették át, valószínűleg azért, hogy ezzel a kelták régi népi újesztendejét megszenteljék, ezzel ötvözve a régi hagyományt az újjal. 835-ben Jámbor Lajos császár IV. Gergely engedélyével hivatalosan is elismerte az új ünnepet, és attól kezdve a Mindenszentek az egész kereszténység ünnepe lett, azóta kötelező az egész katolikus egyház számára. Ez a nap 2000 óta újra munkaszüneti nap Magyarországon. Mint sok ünnep ez is eredetileg az élet körforgásának jelesebb eseményéhez kötődik – a búzaszemből kinövő csíranövény az új életet, a következő évi aratás reményét kelti. Az isteni gondviselés első jelét, az élettelennek hitt magból újraéledő és megsokszorozódó reményt köszönték a teremtőnek. E naphoz időjósló regula is kacsolódott: Mindenszentek napján, ha hó esik, nem olvad el márciusig.

 
NOVEMBER 2.  HALOTTAK NAPJA

Mindenszentek utáni nap (nov. 2.) a tisztítótűzben szenvedő lelkek emléknapja. Ezen a napon a „küzdő egyház” tehát a „szenvedő egyházról” emlékezik meg. Halottak napját 998 óta tartják, november 2-án. Ez az ünnep összefügg azzal a századvégi szorongásos hangulattal, mely 1000-re a világvégét várta. Ilyen elképzelések mellett igyekeztek a halottakkal "jóban lenni", az elhunytak szellemeivel jó barátságba kerülni. A sírokon gyertyát gyújtottak, hogy "szegény, fázós lelkek annak fényénél melengethessék magukat". A november 2-i halottak napja konkrétan Sz. Odiló clunyi apáttól (962-1048,) ered. Ő ezt az emléknapot a Cluny anyaegyház alá tartozó minden bencés házban bevezette. Ez a rendelete (998) mindmáig fennmaradt. Az ezredvégi világvége várás elmúltával azonban az ünnep megmaradt, egyre inkább elterjedt, és a 14. századtól Róma is átvette.

 
NOVEMBER 11.

SZENT MÁRTON NAPJA

Szent Márton 316-317-ben Pannóniában született, a mai Szombathely területén egy római katonatiszt fiaként. Ő maga is katona lett. Egy napon - a legenda szerint - kettévágta a köpenyét, hogy felét egy fázó koldusnak adhassa. A következő éjszaka megjelent előtte Krisztus, a fél köpenyben ő mutatkozott meg koldusként. Márton erre kilépett a hadseregből, megkeresztelkedett és téríteni kezdett. 371-372-ben Tours polgárai püspökké választották. Egyik vidéki egyházkerületében, a 397-es évben megbetegedett és ott halt meg. 
Szent Márton személyét már a korai középkorban is a jószágok patrónusaként tisztelték. Ezen a napon tömött libát vágtak, mondván: "Aki Márton napján libát nem eszik, egész évben éhezik." A liba csontjából az időjárásra következtettek. Ha fehér és hosszú volt a mellcsontja, akkor havas telet vártak, ha rövid és barna, akkor sárost. Az aznapi időből is jósoltak: "Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél lesz, ha barnán kemény tél várható."

NOVEMBER 19.

SZENT ERZSÉBET NAPJA

Árpád házi Szent Erzsébet (1207-1231) a katolikus egyház egyik legtiszteltebb női szentje. Ünnepét 1670-ben vették föl a római naptárba temetésének napjára, november 19-re. Az 1969-es naptárreform alkalmával ünnepét visszatették november 17-re, halálának napjára, Magyarországon azonban maradt az eredeti napon. Németországi működése folytán a világegyháznak ő az egyetlen ismertebb magyar származású szentje. "Szent Erzsébet napja, tél erejét szabja." - emlegették ilyenkor november derekán a 19-éhez kapcsolódó regulát a régi öregek. Aztán, ha az Örzsébet a "hó pendelyét" alaposabban megrázta, abból enyhe decemberre és lágy télidőre következtettek.

ADVENT ELŐTTI UTOLSÓ VASÁRNAP – AZ EGYHÁZI ÉV VÉGE – KRISZTUS KIRÁLY

 Adventtel kezdődik az új egyházi év, a karácsonyra való csendes előkészület ideje. Az advent első vasárnapját megelőző vasárnapon köszönti a katolikus egyház KRISZTUS KIRÁLY ÜNNEPÉT. Krisztus királyságának liturgikus ünneplése viszonylag új keletű – XI. Piusz pápa rendelte el a megemlékezést 1925-ben. A gondolat maga azonban nagyon régi, az első keresztény közösségek idejére vezethető vissza. A filippiekhez írt levélben idézett himnusz a feltámadás révén dicsőségbe emelt Krisztus méltóságát a királykoronázás jellegzetes mozzanataival írja le. A fölmagasztalás megfelel a trónra ültetésnek: a minden nyelv megvallja a koronázáshoz kötött ünnepi üdvözlésnek, a térdek meghajlása pedig a hivatalos hódolatnak. Amikor az első keresztények a megdicsőült Jézust Uruknak szólítják és hittel vallják, hogy ő az Úr, a kifejezés mögött az uralkodói méltóság nyer hangsúlyt. Az evangéliumok is érzékeltetik, hogy a Jézus keresztjére rakott felirat: ő a zsidók királya, bár eredeti szándéka szerint az elítélés okát jelzi, mégis komoly igazságot fejez ki a hívő szemlélő számára. A himnusz az első strófájában Krisztusnak a teremtésben való részvételét magasztalja: minden benne, általa és érte lett teremtve, az egész világ benne létezik. A második versszak a megváltás rendjében fejti ki Jézus egyedül való jelentőségét azzal, hogy rámutat: mindent visszavezetett az Atyához, egyetemes békességet szerezve. Ez a szemléletmód szinte misztikus magasságokba emelkedve szól Jézus uralmának titkáról.

  
PLÉBÁNIAI HÍREK

 
Október 23-án az 1956-os események emlékére emlékműavatásra került sor, melyen Nagy István plébános úr is részt vett és felszentelte az újonnan állított szobrot.

Részlet az ünnepi beszédből:

Ünnepi alkalomra gyűltünk most itt össze. Azért, hogy emlékezünk az 52 évvel ezelőtt történt eseményekről. És azért is, hogy imánkba foglaljuk azokat az embereket, akik akkor nekünk példát adva és értünk is kiálltak meggyőződésük mellett és sokan közülük életüket is adták magyar népünk szabadságáért, önbecsüléséért. Mindent, amit jól tettek, meg kell tanulnunk tőlük. Még sok tennivalónk van. Kezdjük el azonnal szeretethiányaink pótolását.  Irántuk való tartozásunkat akarjuk csökkenteni ennek az emlékműnek az állításával és imáink elmondásával. Így kérjük Isten áldását erre az emlékműre.

 
Városunkban a Márton napi ünnepség-sorozat november 9-én, az este 6 órakor kezdődő Szentmisével kerül megnyitásra, melyen közreműködik a Keresztelő Szent János Kórus.

 
November 11-én, kedden 15 órakor a plébánián előadás lesz: Heves története címmel, melynek előadója Gömöri János történész

A Műhely c. kiadvány bemutatása.

Toursi Szent Márton életének bemutatása- Nagy István plébános úr előadásában.

Kereszteltek: Nagy Roland Tamás, Farkas Virág, Molnár Elizabet Katrin

 
Elhunytak: dr. Szécsi Gyuláné Szabó Rozália, Molnár Józsefné Balogh Margit, Drótos József, Nagy Józsefné Kóczián Erzsébet, Majorszki Sándorné Kovács Mária, Derda Lajos, Pataki Ferenc