AUGUSZTUS

KISASSZONY HAVA – NYÁRUTÓ – ÚJ KENYÉR HAVA

 
„Szénát hordat házat rakat  Kisasszony hava

És jóllakik ért gyümölcsvel ő jó kertében.”

      Az augusztus régi neve a rómaiaknál „Sextilis” volt, mert a hatodik (sextus) hónapja volt az esztendőnek. Ez a neve maradt meg még a Julius Caesar-féle naptárreform után is. Amikor azonban Augustus császárnak Krisztus előtt 7-ben az időközben újra felszaporodott szökőnapok miatt újabb naptárrendezést kellett végrehajtania, akkor ennek a hónapnak a nevét is megváltoztatta: miután életének legtöbb szerencsés eseménye ebben a hónapban játszódott le, azért a saját felvett nevével jelölte meg ezt a hónapot.

 
GONDOLATOK AZ EVANGÉLIUMHOZ

 
Augusztus 3

Évk. 18. vasárnap

Mt 14,13-21 A csodálatos kenyérszapo-rítás kettő lényeges előzménye: 1. Jézus szánta a tömeget, felismerte elesettségét, együtt érzett velük, segített rajtuk (mi általában csak kritizáljuk, kioktatjuk, tanácsot adunk a rászorulóknak)  2. A szeretet legalább halvány jelének az emberek részéről, részünkről is meg kell nyilvánulnia Isten felé a csodához, segítséghez.

Augusztus 15

Nagyboldogasszony ünnepe

Lk. 1,39-56Szűz Mária mennybevételébe vetett hitünk alapja Jézus Krisztus feltámadása. Hisszük, hogy Mária teste nem volt kitéve a bűn és következményének, a halálnak a pusztításának, azonnal eljutott az örök életre. „Elszenderült”. Egész emberi létével, testével, lelkével és szellemével már most szemlélheti Istent. Ahol Jézus van, ott van édesanyja Szűz Mária is.

Augusztus 10

Évk. 19. vasárnap

Mt. 14,22-33 A csónak az Egyház, amely az örök élet felé halad. Benne kell maradnunk, ha célhoz akarunk érni. Nem sétahajózásra hív Isten, hanem komoly munkára, küzdelemre. A tenger háborgása ellenére is a hajó célhoz ér. A tenger a világ és a z Isten ellenes erők jelképe. A hullámok tetején járó Jézus a gonoszt legyőző Isten Fia. Hit nélkül Péter sem lehetett az Egyház sziklája.

Augusztus 17

Évk. 20. vasárnap

A pogány asszony kilátástalan helyzetben van, de nem adja fel. Új utat keres, s így eljut ahhoz, aki önmagát az „Útnak” nevezi, s aki az „Életet” adja. Felismeri Jézus Messiás voltát, leborul előtte, Úrnak nevezi. Jézus ezt a természetfeletti hitet ajándékozza meg azzal, hogy meggyógyítja lányát. Jézus próbára teszi az asszonyt, kiskutyához hasonlítja, de ő nem sértődik meg, hanem tovább kéri a morzsákat Jézustól.

Augusztus 20

Szent István király

Magyarország fővédőszentjének ünnepe

Mt 7,24-29 Amagyarság csak azért tudott fennmaradni, mert szent István királyunk a hazát Jézus Krisztus tanításának sziklaalapjára építette. „Krisztust hordozta ajkán, szívén és minden tettében.” Imádságot, kegyességet, irgalmasságot és a többi erényt is gyakorolta. Nagy tisztelője volt a Szűzanyának. Krisztus követésében jó példájával járt népe előtt.

Augusztus 24

Évk. 21. vasárnap

Mt 16,13-20Kinek tartják az emberek Jézust? A zsidó vallás legnagyobbjait hozzák kapcsolatba vele, de a legfontosabbat nem hiszik el, hogy ő az élő Isten Fia. Csak embernek tartják, vagyis káromolják őt. Jézus rá akarja vezetni tanítványait, hogy lépjenek túl a közvéleményen és támaszkodjanak saját megismerésükre, tapasztalataikra. Péter hallgat a kinyilatkoztató Istenre, ezzel befogadta a hit ajándékát.

Augusztus 31

Évk. 22. vasárnap

Mt 16,21-27Irtózunk a szenvedéstől, bármi áron ki akarjuk iktatni életünkből. Jézus éppen azért lett emberré, hogy szenvedésünket magára vegye, hogy ha őutána bárki is szenvedő élethelyzetbe kerül, belekapaszkodhasson ártatlan, szeretetből fakadó szenvedésének megváltói erejébe. Üdvösségünk nem az énünktől való megszabadulásból, hanem énünk másokért való feláldozásából fakad.

AUGUSZTUSI JELES NAPOK :

Augusztus 10. Lőrinc napja

A lassan beköszöntő őszre utal, hogy ez a szabadban fürdés utolsó napja. A „lőrinces” dinnye, körte már nem igazán ízes. Ezen a napon fordul az időjárás: ha szép idő van, hosszú lesz az ősz. Lőrinc napja után a fás növények megállnak fejlődésükben, és a kígyó odvába bújik.

        Ha Lőrinc napján olyan      bőségesen esik az eső, hogy a      kerékvágásban megmarad, sok           bor terem és sok, jó minőségű      őszi gyümölcs.

Augusztus 15.

Nagyboldogasszony napja

Nagyboldogasszony napja Az egyház Mária mennybemenetelét ünnepli ezen a napon. A legrégebbi ún. parancsolt ünnep, mivel szent István Szűz Mária oltalmába ajánlotta az országot. A Boldogasszony elnevezés a kereszténység előtti istenanyát jelentheti. Egyes vidékeken, az ünnep előestéjén a hívő asszonyok a temetőben gyülekeztek, egy frissen ásott üres sír körül, a dicsőséges olvasót imádkozták, majd epikus énekben mesélték el Mária mennybemenetelének a történetét. A század elején az egész magyar nyelvterületen élt a nagyboldog-asszonyi virágszentelés, virágáldás szokása. Az oltáron megáldott virágokat azután szentelményként őrizték, és bajelhárításra használták. Az épülő ház fundamentumába, az új menyecske ágyába, az elhunyt koporsójába helyezték, hogy szerencsét hozzon.

         Nagyboldogasszony ünnepe számos vidéken dologtiltó nap volt, az asszonyoknak ilyenkor tilos volt kemencében sütni, folyóban fürdeni, kendert áztatni.

Nagyboldogasszony a magyarok nagyasszonya, keresztény államiságunk kezdetétől hazánk, népünk védelmezője, oltalmazója. Ő a megváltó édesanyja, és neki jutott az a messiási feladat, hogy mindazok édesanyja legyen, akikért a Fia meghalt. Egy évezrede hozzá fohászkodik nemzetünk, hozzá szólnak legszebb népénekeink és hozzá fordulnak még ma is közbenjárásért költőink.

Boldogasszony másnapja:

Egyes történészeink szerint e napon történt, hogy a hét törzs vezérei Álmost fővezérré választották, neki engedelmességet fogadtak, és ezt vérszerződéssel pecsételték meg. Egyesek szerint a vérszerződés a magyar nép születésnapja volt.

Augusztus 20.

Szent István napja

Szent István magyar király ünnepe. Ezen a napon már az új búzából sütik a kenyeret.

Első királyunk a kereszténységben az István nevet kapta. A névválasztás tudatos lehetett az európai keresztény államok közé beilleszkedni vágyó Géza fejedelem részéről: István, görögül Sztephanosz azt jelenti: „koszorú, korona”. Hogy a név jelentőségét felismerték, arról a Kálmán-kori Hartvik püspök-féle István legenda tudósít. Eszerint a szülés előtt álló Sarolt fejedelemasszony előtt álmában megjelent Szent István első vértanú, s így szólt hozzá: „Bízz az Úrban, asszony, s légy biztos, hogy fiút fogsz szülni, akinek e nemzetségben először jár korona és királyság, és az én nevemet ruházd reá”. Hartvik a görög nyelvben járatlanoknak még a szájába is rágja a látomás értelmét: „az István nevet kapta… mert ami «István» a görög nyelvben, «korona» a latin beszédben.”

         Szent István dicsértessél,

         menny és földön tiszteltessél!

         De főkképpen nálunk ma, mint    Országunk Oszlopa!

         Kérünk, mint Apostolunkat és az           első Királyunkat!

        Szent István nézz Mennyből le a szép magyar népedre!

                              /Csángó népdal/

1818-ban első alkalommal rendeztek körmenetet Szent István jobbjának tiszteletére. Ezt a napot már Mária Terézia is országos ünneppé tétette.

Augusztus 24.

Bertalan napja

Sok helyen az ősz kezdő nap. Ilyenkor féregirtást, takarítást, szellőztetést tartanak. A szűcsök és csizmadiák védőszentjének, Bertalan apostolnak ünnepe is.

A népi bölcsesség szerint, a Bertalan napkor köpült vajnak gyógyító erőt tulajdonítottak.

 
PLÉBÁNIAI HÍREK

 
Szent István napi

ünnepségek városunkban:

 
Augusztus 15. 17 óra:

A Biblia éve sorozat részeként Nagyboldogasszony napja címmel előadás a HVMKI Könyvtárban. Előadó: Molnár József esperes

 
18 órától virrasztás az Újtelepi templomban, éjféltől Szentmise.

Augusztus 19.

17 órakor a Biblia éve programsorozat részeként, Egyházi vizitáció címmel kiállítás nyílik a Róm. Katolikus Plébánián. Megnyitó beszédet mond: Ficzek László érseki irodaigazgató, kanonok.

Augusztus 20.

9³⁰  Ünnepi Szentmise a Belvárosi templomban, celebrálja a gyergyócsomafalvi plébánia káplánja.

 
Augusztus 23.

Haranglábszentelés- Ünnepi Szentmise: Ötödrészi sokadalom de. 11 órakor.

Celebrálja: Dr. Katona István püspök atya

Indulás gépkocsikkal a templom elől 10 órakor.

Június hónapban keresztelkedtek:

Balázs Barnabás, Molnár Fanni Anna, Vass Eliett Gellért, Bakos Bence Olivér

Házasultak:

Somodi Krisztián és Gór Szabina

Meghaltak:

Tóth Lászlóné Dobi Margit, Soltész Emilné Balla Anna, Ecsedi Sándorné Háger Anna