Szőlővesszők 2007. december

Babits Mihály

Karácsonyi ének

Mért fekszel jászolban, ég királya?
Visszasírsz az éhes barikára.
Zenghetnél, lenghetnél angyalok közt:
mégis itt rídogálsz, állatok közt.

Bölcs bocik szájának langy fuvalma
jobb tán mint csillag-űr szele volna?
Jobb talán a puha széna-alom,
mint a magas égi birodalom?

Istálló párája, jobb az neked,
mint gazdag nárdusok és kenetek?
Lábadhoz tömjén hullt és arany hullt:
kezed csak bús anyád melléért nyúlt...

Becsesnek láttad te e földi test
koldusruháját, hogy fölvetted ezt?
s nem vélted rossznak a zord életet?
te, kiről zengjük hogy "megszületett"!

Szeress hát minket is, koldusokat!
Lelkünkben gyújts pici gyertyát sokat.
Csengess éjünkön át, s csillantsd elénk
törékeny játékunkat, a reményt.

Adjunk hálát Istennek mindazon adományokért, amelyeket ezeréves kereszténységünk alatt a szent magyar családok által juttatott népünknek.

A társadalom legkisebb sejtje a család. Egy nép lelkisége olyan, mint a családok lelkisége. .A magyarság azért maradt keresztény, mert a magyar család keresztény volt. A családtagok együtt és egymásért imádkoztak, templomba együtt jártak, a házastársak egymást kölcsönösen tisztelték. A szülők gondoskodtak a gyermekekről, a gyermekek tisztelték szüleiket. Nem külön-külön voltak keresztények, hanem együtt, mint közösség, családban élték vallásos életüket.

Szent volt a család, tiszta volt a beszéd, töretlen a házastársi hűség: keresztény szellemiség töltötte be a család életét. A családok tagjai hagyományként adták tovább Isten és az Egyház iránti kötelezettségüket, hűségüket. Ezért akármilyen külső megpróbáltatás érte is a nemzetet, nem veszett el, mert a nemzet szellemét a kereszténységben őrizte a keresztény család.

A család a jövőben is az élet forrása és őrzője marad. Most is az erények iskolája. Benne tanulják meg és gyakorolják a családtagok az egymás iránti gyöngéd és áldozatkész szeretet formáit. A család a béke fellegvára, ahol a családtagok mindig megértésre, nyugalomra találnak. A család a jellemnevelés, a felelősségtudat építésének színhelye. Ezért minden törekvésünkkel óvni, támogatni és segíteni kell a családot, amely a kereszténység és a magyarság jövőjének záloga.

Szent magyar családokért könyörgünk hozzád, Uram! Egy olyan korban, amikor a családtagokat mesterségesen elszakítják egymástól, előre kitervelten szembeállítják egymással. Amikor a családok tagjai a munka, a kereset és a kötelesség következtében egymással alig találkoznak, kérünk Téged, kormányozd úgy társadalmunk útját, hogy a családok keresztények maradjanak! A szülők vállalják és szeressék a gyermekeket, a gyermekek a keresztény hit alapján tiszteljék szüleiket.

A látszólag szürke és hétköznapi élet mögött legyen ott a hit világa, a természetfeletti élet, mint a Szent Családban volt! Jézus, Mária és Szent József, a Szent Család tagjai, világítsatok példátokkal családjaink életében! Amen.

Ha a házamat fenyőágakkal, gyertyákkal, égőkkel és csilingelő harangocskákkal díszítem fel, de a családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint díszletrendező.

Ha a konyhában fáradozom, karácsonyi süteményeket sütök kilószámra, ízletes ételeket főzök, és az evéshez csodálatosan megterített asztalt készítek elő, de a családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint szakácsnő.

Ha a szegénykonyhán segédkezem, az öregek otthonában karácsonyi énekeket énekelek, és minden vagyonomat segélyként elajándékozom, de az emberek felé nincs bennem szeretet, mindez semmit nem használ nekem. Ha a karácsonyfát csillogóangyalkákkal díszítem fel, ezernyi ünnepen veszek részt, a templomi kórusban énekelek, de Jézus Krisztus nincs a szívemben, akkor nem értettem meg, miről is szól a karácsony.

A szeretet félbeszakítja a sütést, hogy megölelje gyermekét. A szeretet hagyja a lakásdíszítést, és megcsókolja a házastársát. A szeretet barátságos az időszűke ellenére is. A szeretet nem irigyel másokat házukért, amiben jól kiválasztott karácsonyi porcelán és hozzá illő asztalterítő van. A szeretet nem kiált rá a gyerekekre, hogy menjenek már az útból, hanem hálás érte, hogy vannak, és útban tudnak lenni. A szeretet nem csak azoknak ad, akiktől kap is valaki, hanem örömmel ajándékozza meg épp azokat, akik ezt nem tudják viszonozni. A szeretet mindent elvisel, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. A szeretet soha el nem múlik. A videojátékok tönkre mennek, a gyöngysorok elvesznek, a számítógépek elavulnak, de a szeretet ajándékba megmarad.

Ámosz kis, feketefoltos bárányát Jákobot, mindennél jobban szerette a világon. Tél elején az apja mentette meg egy éjszaka a bárányt a farkasoktól. Ámosz meggyógyította, felnevelte. A bárány mindenhova követte Ámoszt, aki el se tudta képzelni az életét a bárány nélkül.

AZ év végén különös dolog történt. Ámosz apja a pásztorral együtt a nyáját őrizte a hegyen a farkasok és rablók ellen. Ámosz túl fiatal volt még ahhoz, hogy a rettenetes hidegben velük legye. Békése aludt otthon. A mellette levő bárány gyapjába kapaszkodott, olyan rémület szállta meg.-Hirtelen arra ébredt, csodálatos fényesség ragyogja be a kunyhót.

Apja éppen hazaérkezett. Ő is nagyon izgatottnak látszott, szeme csupa fény.

Meglátogattak minket az angyalok – mondta az apja.- hírül adták, hogy a nagy király, akiről a próféták szóltak, megszületett Betlehemben.

Egy király? Angyalok? Itt Betlehemben? Ámosznak tátva maradt a szája a meglepetéstől.

Gyere!- siettette az apja.- Gondold meg, mi leszünk az elsők a világon, akik köszönthetik Izrael királyát!

Jákob is jöhet? – kérdezte Ámosz. Elképzelhetetlennek tartotta, hogy Jákob nélkül induljon erre a csodálatos útra.

A Kisjézus szülőhelye felé sietve Ámosz nagyon kicsinek és szegénynek érezte magát.- Szeretnék valami ajándékot adni a kisbabának - mondta. – Milyen kár, hogy semmim sincs amit nekiadhatnék.

Ámosz megijedt. – Nem apa, Jákobot azt nem! Az én kis bárányomat! Nem , sohase válok meg tőle! – De amikor belépett az istállóba és meglátta a Kisjézust a jászolba, elszégyellte magát.

A könnyeivel küszködve állt ott egy pillanatig, aztán lefektette a bárányt a jászolba a Kisjézus mellé és felmosolygott Máriára.

Mária belenézett Ámosz szemébe, és látta mekkora fájdalmat okoz neki, hogy el kell válnia attól a lénytől akit a legjobban szeret a világon.

Kis pásztor – szólt gyöngéden -, maradjon tied a bárány! Az én fiam nem akar fájdalmat okozni neked.

A gyermek Jézus ekkor kinyújtotta a kezét, és megérintette Jákob gyapjas homlokát.
A legtöbb, amit az én fiamnak adhatsz, a szereteted. És azt már bebizonyítottad neki. Felajánlottad a bárányodat. Menj, kisfiam, és vidd magaddal a bárányodat.

Később, ahogy ballagott fel a báránnyal a hegyre, Ámosz észrevette, ahol megérintette Jákob homlokát a Kisded, ott egy csillag alakú fehér folt keletkezett.

Itt van a szép, víg karácsony,
Élünk dión, friss kalácson:
mennyi finom csemege!
Kicsi szíved remeg-e?

Karácsonyfa minden ága
csillog-villog: csupa drága,
szép mennyei üzenet:
Kis Jézuska született.

Kegyelmekben gazdag békés karácsonyt és Istentől megáldott boldog új évet kívánunk városunk minden lakójának!

December 25-26-án, karácsony első és második napján ünnepi miserend lesz.

December 26-án az újtelepi templomban a 11 órai szentmise után karácsonyi pásztorjátékot adnak elő a gyerekek. December 31-én szilveszterkor este 6 órakor év végi hálaadó szentmise lesz a belvárosi templomban.