Múltunk

Amikor Heves község történetéről beszélünk, nem maradhatunk szigorúan azon a területen, ahol mostani községünk felépült. - Jelenlegi községünk keletkezését homály fedi, de biztos adatunk van arról, hogy a XIII. században már népes község volt.- Heves mint lakott telep, nem ezen a területen kezdte meg életét, hanem innen 3 kilométerre, keletre, az ősi Heves várispánságának székhelyén, mely várispánságtól kapta nevét nemcsak jelenlegi községünk, de az egész vármegyénk is.- Aki tehát községünk történetével foglalkozni akar, az nem hagyhatja figyelmen kívül azt az ősi települést, mely közel nyolc évszázadon át Heves megjelöléssel az ősi várispánság székhelye volt és mint ilyenből rajzott ki az az újabb település, mely a mai Heves község megalapítását jelentette.- Ezt a kirajzást, s ezzel együtt a mai Heves község megalapítását a terepviszonyok tették szükségessé.-

Már a honfoglalás idejében a mostani Heves községtől 3 kilométernyire kelet felé alapított ősi Heves nemcsak a várispánság székhelye volt, de egyben megerősített hely is, földvár, mely a mostani Fácános-, Szikesgyep- és Radics-tanyák között terült el, a Hanyi-ér és a Hanyi-tó semlyékes mocsaraitól körülvett, mintegy l00 katasztrális hold területén, rőzsefonatos gátakkal és vizesárokkal körülvéve, mely árokba északon engedték be a Hanyi-ér vizét, délen pedig az árokból visszafolyt a Hanyi-ér medrébe. Ez a mocsárral körülvett száz holdnyi terület az ősi vár lakosainak szaporodásával letelepedési és terjeszkedési lehetőséget nem biztosított, így tőle 3 kilométerre, nyugati irányban, a mocsaras és semlyékes terület nyugati szélén, a mai Heves község területén keresett letelepülési lehetőséget.- Azért éppen ezen a helyen, mivel itt vezetett már a honfoglalás idejében - ma is itt vezet - az az útvonal, mely a tiszaroffi révtől indulva Pélyen és a mai Hevesen keresztül Tarnaméra irányában húzódik. Ezenkívül Heves község területe tengerszín felett 102 méter magasságban van, így ez volt a legközelebbi magas terület, mely a Tisza áradásától már mentesítve volt.- De hogy az akkori lakosok a mai Hevest csak telepnek, az ősi földvárban épült várost pedig anyatelepüknek tekintették, igazolja az is, hogy veszély idején - így a tatárjáráskor, a török háborúk idején - a lakosság a nyílt városból mindig a megerősített földvárba menekült. –

Amikor tehát Heves község történetéről beszélünk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül az ősi Hevest még akkor sem, ha ez nem a mai Heves helyén épült, de azzal kétségtelenül összetartozott, csak az említett terepviszonynak kényszerítő körülményei választották el térben egymástól ezen ikertelepülést.-

Az a terület, melyen az ősi hevesi várispánság székhelye és a mai Heves község létesült, már a történelmi időket megelőző korban is lakott volt.- Bizonyítják ezen feltevést azok a leletek, melyeket egészen a legutóbbi időkig megőrzött közeli vidékünk anyaföldje.- Így Pély község határában 1933-ban 10-12 ezer év előtti neolit-kori edényeket találtak árokásás közben, a vármegyénk Tisza-szakaszán ősember telepekre, tűzhelyeire bukkantak, a kissé távolabbi Füzesabonyban pedig egész múzeumra való bronzkori leleteket hoztak felszínre a Kr.e. XII. századból, ahol a lelőhely még ma sincs egészen feltárva. A vidékünk természeti adottsága tehát már a történelem előtti korban is alkalmas volt emberi letelepülésre. A Tisza árterületei egészen Heves akkori határáig felnyúltak, hatalmas erdőségek borították az egész Duna-Tisza közét, így a halban, vadban bővelkedő vidék könnyű életlehetőséget nyújtott az ősember számára is.-

Honfoglaló őseink szintén észrevették a természet által bőven megáldott vidékünket, mely az említett tiszaroffi út mentén terült el, s így ezt már a vezérek korában benépesíteték.- Az első magyar telepesek ezen úttól keletre, az említett Hanyi-ér és Hanyi-tó által körülvett, a tenger színe felett 94 méterrel kiemelkedő földterületet választották ki, melyet földsáncokkal, vízárokkal is megerősítettek.- A terephullámzásokból még ma is felfedezhetők a kissé ferde négyszögalakban kiépített földsáncok nyomai.-

A vár és a község nevének keletkezésére nincs semmi történelmi adatunk, a község nevét a régi oklevelek Hewesnek írják.- Mesterkéltnek kell tartani azt a következtetést, mikor egyesek Heves nevét "hév-vas" szóból akarják keletkeztetni - azzal a megokolással, hogy itt istenítéleteket tartottak törvénykezésünk őskorában, és ekkor a vádlott forró vasat (hév-vasat) hurcolt.- Teljesen valószínűtlen ez a néveredet. - Istenítéleteket ugyanis várispánságok helyén tartottak, Hevesről, előbb mint helyettes várispánságból a várispán székhelyére mentek istenítéletre, és Heves csak később lett önálló várispánság, istenítéletek esetleges székhelye. Hevest tehát előbb hívták Hevesnek, minthogy itt istenítéletek alkalmával hév-vasat (tüzes vasat) hordozhatott volna a tűzpróbára ítélt, és innen eredne a község neve.- Inkább elfogadható Heves nevének azon eredete, melyet mint besenyőtelepülés, ezen törzs egyik vezérének nevétől kapta.-

Amikor Szent István királyunk felállította a várispánságokat, a hevesi földvár és tartozéka az Újvári-ispánság közigazgatási és igazsgágszolgáltatási hatáskörébe tartozott.- A kedvező földrajzi viszonyok azonban mind több és több telepeseket vonzottak az ősi Heves tartozékaira.- Besenyők és kunpalóc népek jöttek nagy számmal az akkor már keresztény magyarok közé, és ezekkel szemben a királyság igen nehezen tudta biztosítani a már itt lakók magánbirtok jogait, de még a távol levő Újvári-ispánság a hadügyi és védelmi teendőknek sem tudott kellőképpen megfelelni, így szükségessé vált, hogy az ispán (comes castri) helyettest (comes curialis) küldjön erre a területre Heves székhellyel.- Ezen helyettes várispánságból alakult ki később a Hevesi-várispánság.- /1/ Hogy melyik évben, biztosan nem állapítható meg.- A Váradi Regestrum szerint 1215-ben Miklós hevesi ispánhelyettes még Sándor, az újvári várispán nevében intézkedett egy Bud (Tarnabod -közeli község) községbeli peres ügyben.- l2l7-ben Pál, a hevesi helyettes várispánság udvarbírája még az abaújvári ispánt vallja főnökének Bottka Tivadar megállapítása szerint, de 1219-ben, tehát két évvel később már a hevesi várispánság önálló életét bizonyítja az a per, amikor Pál már mint hevesi várispán ítél egy tolvaj perében, akit Pet és Bulcsú bírákkal tűzpróbára utasított.- A perben szereplő Scenka nevű poroszló Csász községből való volt. (Ma Heveshez tartozó Csász puszta.) - 1219-ből más peres iratok is maradtak, amikor a hevesi várispán a debrői és a pásztói monostorok peres ügyében ítélt.- 1222-ben Péter várispán egy perben Mátyás, Jakab, Ipolt, Forcos, Lucus, Poson nevű hevesi jobbágyokat hívott tanúkul.- /2/ Más oklevelek ugyan nem bizonyítják még, hogy Heves önálló várispánság volt ebben az időben, de ezen fennmaradt peres iratokból joggal lehet erre következtetni.- A várispánsághoz messzeterjedő várjószágok tartoztak. II. Endre király 1234-ben keletkezett adományozó oklevelében, mellyel hat birtokot adományozott az Aba-nembeli Demeternek, meg vannak jelölve a várhoz tartozó jószágok, ide tartozott Peel (a mai Pély) és ennek határai, az Oltumán-mocsár, ma Csukás-, Felsőrét-, Akolhát-puszta, Soly-föld, a mai Saj-fok, Holopy-föld, a mai Hajmál, Iván-föld, mai hevesiványi-tanyák, Endrefalva, a mai Szentandrás, Wesegen, a mai Vezekény, En és Tyuld határhelyek /3/, melyeknek neve teljesen feledésbe ment. Valószínűleg a tatár- és a törökdúlások idejében pusztultak el nyomtalanul ugyanúgy, mint Csász község, a Heveshez tartozó mai Csász-puszta, mely mint község többé nem kelt életre.- Az ezután következő évtizedekről nem maradtak fel semmi eddig található okmányok, erre az időre esik az 1241-42. évi tatárjárás pusztítása.-

Van azonban biztos adatunk arról, hogy Heves ősi földvára mellett akkor már fennállott Heves község mai területén a testvértelepülés, melyet a földvár nyugati oldaláról kiinduló az az út kötötte össze, mely ma Heves községtől a Fácános-tanya felé vezet.- Ekkor megkülönböztetésül a földvárat Közép-Hevesnek, a mai községet Felső-Hevesnek hívták, sőt volt Alsó-Heves is, a mai Hevesiványi-puszta. /4/ Mai községünk tehát már ezen időben lakott hely volt, de a tatárdúlás idején a község lakosai a vár védelme alá menekültek a Nagyléniás dűlőbe, mely terület a telekkönyvi térképen 3525-3567 helyrajzi számmal van jelölve, és a vár védelmi vonalán belül esett.- A földvár azonban nem tudott ellentállni a tatárok pusztításának, teljesen feldúlták, elpusztították lakosaival együtt.- Pedig a vár nem adta meg magát könnyen, véres harcok dúltak a vár környékén, amit bizonyít az innen délre 4 km-re a Vezekény határában levő Nagyhalom, a tatárjárás idejéből való tömegsír, mely alá a haza védelmében eleset hősi halottakat hantolták el.- Ez a vidék 15 holdnyi területen sírmező, Tetővárnak, Tetemvárnak hívják, minden földbenyomott ásó, eke ember és lócsontokat, szerszámvereteket, kardokat fordít ki.- A Nagyhalom mintha eltemette volna az ősi várat, lezárult egy korszak, mely 896-ban a honfoglalással kezdődött, és úgy látszott. mintha a tatárhordák nyilai elsötétítették volna Heves fölött is a magyar eget.-

A sors mást akart.- Az üszkös romok között új honalapító tűnt fel: IV. Béla király.- A vár újraépült, és 1243-ból keltezett okleveleink ismét mint önálló várispánságot említik meg Heves-Újvárt.- A tatárdúlás tanulságai arra bírták a várispánság akkori vezetőit, hogy a földvárat ellentállóbb erősséggé építsék ki.- Az újraépült vár négy sarkára bástyákat emeltek. A gátak nyomait 1908-ban fel is fedezte Vende Aladár.- A keleti oldal erősítésének nyomait azonban eltüntette a Hanyi-ér megváltozott medre.

A tatárjárás után a várhoz tartozó mai Heves község is újraépült. 1264-ből származó, V. István altal kiadott adománylevél úgy emlékezik meg a hevesi jobbágyokról, mint Tarnaőrs szomszédairól.- /3/ A király többször tartózkodott Hevesen, sőt az 1271. évi országgyűlést is itt tartotta meg. /5/ Mint főesperesség is fontos székhely volt Heves, mai temploma egyházi oklevelek adatai szerint már a XIII. században fennállott, eredetileg gótikus stílben épült, - a későbbi alakítási munkálatok azonban teljesen tönkretették eredeti jellegét, s ma csak imitt-amott fedezhetők fel a csúcsíves nyomok a támfalas szentélyén.- A pápai tizedjegyzékben 1332-37 között van felemlítve a hevesi főesperesség Felső-Heves névvel. /6/ Heves királyi birtok volt és 1324-ben Róbert Károly az Aba-nemzetségbeli Kompolti Imrének adományozta Csák Máté elleni harcokban szerzett érdemeiért.- 1348-ban pedig örökségként a Visontai és a Detky családoknak jutott a megosztott birtok.- Ebben az időben a hevesi várispánság székhelye hanyatlásnak indul, és a kedvezőbb fekvésű Heves község, később mezőváros jut nagyobb szerephez.- Ország Mihály nádor a vármegye közgyűlését 1467-ben már nem a várban, - amint az akkori okleveleink írják -, hanem Heves városában tartja.- Dózsa György pórhadai 1514-ben itt vonulnak át, és a vár területén táboroztak.-

A város nagyságára, lakóinak számára alig-alig következtethetünk, a Kompolti család kihalásával az Ország családnak 1522-ben 19 portája, Jakcsi Mihálynak pedig 11 portája volt Heves városában, tehát összesen 30 portából állott a város.-

A török háborúk erősen éreztették a hatásukat a fejlődő város életében, amikor Achmed Ali Eger várának ostromára indult, nem hagyhatta háta mögött a hevesi földvárat sem meghódítatlan, mivel ez a felvonuló török sereg útvonalába esett, így stratégiai pontként szerepelt.- A vár 1552-ben már hódoltsági helyek közé tartozott.- A háborús idők azonnal nyomot hagytak Heves népességében, így 1554-ben a porták száma 17-re esett vissza.-

A töröknek Eger vára alól történt kényszerű visszavonulása után Heves várával együtt magyar kézre került ugyan, de 1559-ben a Zápolyák alatt Eger ellen felvonuló török sereg ismét hatalmába kerítette a megerősített helyet.- Ezen időtől kezdve a hódoltsági helyek szomorú és zaklatott életét éli Heves városa több mint egy évszázadon át. Az ősi földvárat a török még jobban megerősítette, mivel a török őrséget a végbeli magyar vitézek állandó harci készültségre kényszerítették. A harc váltakozó szerencsével folyt Heves birtokáért a hódoltság idejében is, a magyar seregek visszafoglalták, majd ismét a töröknek kedvezett a szerencse.- Így Varanez és Kandra szerint 1567-ben a hatvani bégnek, Deli Kurtnak kellett hadat indítani Heves visszafoglalására, amikor Hevest, Pélyt, Vezekényt, Bőt (Tiszabő), Hanyi községeket rombadöntötte.- Beel Mátyás és Balássy szintén említ 1596 táján egy ily hadjáratot Heves ellen, mikortól kezdve állandóan török az úr a hevesi várban.-

Az évszázados török uralom hatása borzalmas volt úgy községünk, mint egész vidékünkre, az állandóan zaklatott nép üldözött vad volt saját hazájában, nem talált sehol sem nyugalmat. A nemesek nagyobb városokba költöztek, a jobbágyság elszegényedett, közigazgatással, közegészségüggyel senki sem törődött, a török mellett a járványok is állandóan tizedelték a népet, mely a zaklatások elől erdőkben, hegyekben bujdosott, elszéledt.- Így tartott ez 1685-ig, amikor Heisler Donát és Merci Gáspár császári generálisok elfoglalták Érsekújvárt a töröktől, innen Szolnok felé indultak, útjukba esett Heves is.- Gyöngyös alatt egyesültek a 3000 főnyi magyar sereggel, melynek Petneházy Dávid volt a parancsnoka. Az egyesült magyar-osztrák sereg közeledtére a török 1685 év október l6 - l9-e között kivonult a hevesi várból - mely rendszeres ostromnak úgysem tudott volna ellentállni -, és így véglegesen megszűnt Hevesen is a török uralom.-

A török uralomnak megszűnésével a földvár teljesen elvesztette jelentőségét, a mellette mezővárossá fejlődött Heves vette át a földvár évszázados szerepét, nem kellett egy évtized sem hozzá, és a sok vihart átélt földvár eltűnt a föld színéről.- Glöckelsberg ezredes, a fegyverjog alapján hozzájutott új tulajdonos csak lim-lomot látott benne, mely akadályozta a földterület gazdasági kihasználását, 1693-ban széthányatta a régi gátakat, a Hanyi-ér visszaterelődött régi medrébe, és az enyészet végleg eltemette a 800 éves múltat.-

Heves mezőváros, a testvértelep, a hódoltság megszűnésével rövid idő múlva már csak egyedül élte a maga életét.- Az új urakkal azonban nem sokkal jobb cserét csinált az ország és a nép. Az elernyedt, erejét vesztett nemzet az osztrák beolvasztó politika tengelyébe került.- Talán nincs gyászosabb korszaka a magyar történelemnek, mint a XVII. század, amikor a török uralom, majd az említett beolvasztó törekvés végpusztulással fenyegette az országot.- Isten különös kegyelmének és a nemzet szívós ellenálló képességének köszönhető, hogy a magyar még ma is magyar. - A török hódoltság alatt a régi földesurak és jogutódaik megmaradtak birtokaikban, a török kiűzése után azonban Heves hozzátartozó birtokaikkal együtt, fegyverjog alapján idegenek tulajdonába került.-

1687-ben megkezdődött a vármegye újjászervezése, a régi lakott helyeket azonban nehezen tudták benépesíteni, az egész vármegyénkben 37 község volt 97 portával.- /7/ 1690-ben, amikor az egész lakosság összeírását elrendelik, még mindig a néptelenség miatt panaszkodnak, a nép ide-oda vándorol, nyugtalan lelkével letelepedni nem tud, hatósági intézkedésekre van szükség, hogy letelepedésre, állandó lakásra kényszerítsék.- Nem egy helyen éjjel-nappal őrök vigyáznak a városkapukra (Gyöngyösön is), hogy a lakosság meg ne szökjék.- 1693-ban végzett összeírás szerint Heves Glöckelsberg császári ezredes birtokában van, - még az 1699-ből származó adó-összeíró íven is láttam a nevét mint Glöcksberg feltüntetve a birtokosok között -. A régi kisemmizet földesurak azonban pert indítottak az új birtokosok ellen, s így az Ország és Nyári családok örököseinek sikerült birtokai egy részét visszaszerezni.-

A vármegye népességére vonatkozóan 1700-ból van a legrégebbi adat, amikor 35 ezer lélek volt a vármegyének lakossága.- /7/

Heves mezővárosról 1724-ből ismeretes az a legrégibb adólajstrom, mely minden 15 évnél idősebb embert név szerint feltüntet.- Ezen adóösszeíró íven 34 nevet láttam feltüntetve /7/, ha ezt a számot öttel megszorozzuk, 170 lélekszámot kapunk, mely hozzávetőleg a lakosság akkori számát jelenti.- Nem érdektelen felemlíteni az íven feljegyzett nevek közül néhányat, mivel ezek tekinthetők a mai élő nemzedék törzsének.- Magyar, Balázs, Juhász, Vona, Marsi, Besenyei, Erős, Török, Csuka, Hort nevek szerepelnek az említett összeíró íven.- 1750-ből szintén a vármegyei levéltárban van egy hevesi összeíró ív, mely már 167 -15 évnél idősebb- adófizetőt tüntet fel, amikor tehát a lakosság száma már lényegesen emelkedett, és 800 fő körül tehető.- Az adóösszeíró íven Soos, Szabó, Tóth, Balázs, Bencsik, Kovács, Balog, Mezei, Cseh, Vasas, Ficsór, Guba nevek vannak a többi között feltüntetve.- Ezen az íven már idegen telepesek neveire is akadunk.- Mint érdekességet említem meg, hogy a valószínűleg magyar összeíró a "Bettenbuch" nevet "Pettempok"-nak írta, amint azt a még idegen nyelvű új polgár kiejtette. Ezt a ma is gyakori nevet most Bettembuknak írják és mondják.-

A fegyverjog címén kimozdított régi földesurak, vagy ezek jogutódai sok pereskedés után tehát vissza tudták szerezni birtokaiknak töredékét.- Az említett Ország és Nyári családokon kívül Freizeizen, gróf Haller család, majd ennek jogutóda, a ma is fennálló Koburg-hitbizomány, a gróf Berényi család és ennek örökösei, a báró Orczy család Heves földesurai, amint ezt az 1741-ben készült összeírás fel is említi.-

Ezen idők után az eseménytelenség, a nyugodtabb élet építő évtizedei következnek Heves mezőváros életében. Lakossága lassan, de állandóan szaporodott, a XVIII. század közepén már népes helynek számított.- A XIX. század kezdetén az említett Freizeizen és báró Orczyak mellett ott találjuk a gróf Esterházy, gróf Szapáry családokat, a Bernát, Szepesy, majd később a ma is élő Dobóczky, Radics családokat mint földesurakat.- A mai Básthy-féle birtok szintén régi hevesi birtok, mely női ágon került a mostani család birtokába, ugyanígy régi birtok a mostani Németh családé is, melyet a Barkóczy családtól szerezte vétel útján, részint házasság útján, ma már ezen régi birtoknak csak töredéke van meg, nagy része szétdarabolódott.- A Remenyik-birtok szintén vétel útján került a mai tulajdonosa kezeihez részint a Kanyó családtól, részint Brúder tábornoktól.- /5/

Említettem, hogy a török hódoltság idején a birtokos nemesek régi portájukról városba költöztek, ahol személyi biztonságuk nagyobb volt, nem voltak kitéve a portyázó törökök zaklatásainak.- A hódoltság megszűnésével ezek a birtokosok lassan visszaszivárogtak őseik feldúlt és sok pörösködéssel visszaszerzett birtokaira, a szétszéledt jobbágyságot azonban már nem lehetett összeszedni, így német és tót ajkú telepeseket hoztak magukkal, hogy földjeiket meg tudják műveltetni.- A fejletlen, sőt a semmivel egyenlő közoktatási viszonyok miatt ezek elmagyarosodása igen lassú lépésekkel haladt előre.- A XIX. század elején még felváltva három nyelven, magyarul, németül, tótul tartják a templomi prédikációkat.- Egy Becsky nevű r.k. plébános érdeme, hogy 40 évi működése után Heves mezőváros lakossága teljesen magyarrá lett.- /5/ Viszont a népesség vegyes összetétele magyarázza azt, hogy községünkben sem szokásokban, sem öltözködésben nem fejlődhettek ki bizonyos jellegzetes néprajzi sajátosságok.- A törzsökös magyar és magyar eredetű lakosság csak egy kis mag volt, innen van az, hogy az egynevű családok száma igen nagy, és ezeknek megkülönböztetéséül nevük elé valamily jellemző gúnynevet, mint Pucor, Csulya, Kopasz, Csáré, Liba, Pocok, Bera, Guru, Kakas, Butykos, Bagó, Kajdu stb. vagy az ábécé egy betűjét tették.- 1836-ban már 4221 lakosa van Heves mezővárosnak, mely 1848 után nagyközséggé alakult át.- Ebben az időben még borzalommal emlékezett a lakosság az 1831-ben pusztító kolerajárványra, melyet máramarosi tutajosok hurcoltak be a Tiszán.- Hevesen történt az első megbetegedés, és rövidesen 458 beteg közül 139-en haltak meg.- Innen elterjedt az egész országra, és 8 hónap alatt 287 ezer áldozatot követelt az ország lakosságából.- A község temetője annyira megtelt sírokkal, hogy pár évvel később 1835-ben kellett nyitni a pélyi úti temetőt, ahol mág most is áll néhány az első évbe felállított sírkövekből.- A járványok a községünk népességének további kedvező alakulását erősen visszavetették, a kolera 1849, 1855 és legpusztítóbban 1866-ban ismét felkereste Hevest, amikor ezen utóbbi évben oly tömegesen szedte áldozatait, hogy a babonára hajló nép lázongani kezdett a hatósági intézkedések miatt.-

1900-ban 7989, 1910-ben 9128, 1920-ban 9985, 1930-ban a legutóbbi népszámlálás adatai szerint 10.124 Heves lakosainak száma.- A községi előljáróság által vezetett nyilvántartás 1935. évi adatai szerint a lakosság mai száma 10.427, melyből 10.396 magyar, a lakosság közül 9840 lélek a belterületen lakik, 587 pedig a községhez tartozó tanyákon vagy telepeken.- Mai lélekszámunkkal községünk Eger, Gyöngyös, Hatvan után a vármegyénk negyedik legnagyobb községe.- Vallási megoszlás szerint a lakosságból 9523 r.k., 20 g.kat., 430 ref., 26 ág. ev., 2 görög-keleti, 426 izr. /8/ A nemek szerinti eloszlás nem a legkedvezőbb, mivel községünkben 500-zal több a nők száma a férfiakénál.- A község lakosainak szaporodása rendes keretek között halad, az egyke nem fertőzte meg a községet, de a csecsemőhalandóság terén 27 százalék fölé is emelkedő (1935-ben 20%) halálozási arányszámával szomorú rekordot tart az ország községei között.- (Országos átlag 1935-ben 15,2%, Hollandiában 4,4%). De az általános halálozási arányszám is lényegesen fölötte van az országos átlagnak, mert míg az országos átlag 1935-ben 15,2 ezrelék, addig Hevesen 20 ezrelék. Orvosi megállapítás szerint ezen szomorú halálozási arányszámnak okai a rossz lakásviszonyokban, rossz építkezési rendszerben (vert fal, kő-alap nélküli építés, kis ablakméret), rossz táplálkozásban, szegénység és tudatlanságban, poros levegőben, gyermekeknél a sivatagszerű nyári forróságban, veleszületett gyengeségben keresendő.-

A község lakásviszonyai általában kedvezőtlenek.- A világháborút követő években az Országos Földbirtokrendező Bíróság 1924-től kezdődőleg 699 házhelyet osztott ki, melyen mostanig 300 lakóház épült fel, ezzel a lakóházak száma 2384-re szaporodott 3576 lakrésszel.- A lakóházak építésénél kívánatos egészségügyi és a lakóház időálló voltához szükséges kívánalmak betartását hátrányosan befolyásolja az a körülmény, hogy vidékünkön az építkezéshez szükséges fa- és kőanyagok teljesen hiányoznak, így időálló épületeink a középületeken és a régi családok lakóházain kívül nincsenek, a múltból ilyenek nem maradtak fenn.- Az építkezés fő anyaga a vályog, cseréptetővel ugyan, de kőalapozás nélkül. A jelenlegi 2384 lakóház közül csak 600 van kőalapra építve, így a községünk lakóházainak élettartama aránylag csekélynek mondható.-

A régi lakóházak közül a Hellebronth-féle ház, ma a községi kórházalap tulajdonát képező régi kúria említhető, mely a XVII. században itt élő Bernát család tulajdona volt.- A Básthy-féle kúriát 1840-ben építtette Thorma Ferencné, Dobóczky Anna, a Dobóczky kúriát pedig 1842-ben építették.- A Németh család tulajdonában lévő régibb császi épület szintén a XVII. században épült, az újabb kastély azonban már a múlt századbeli.- A hevesi régebbi családok lakóházainak nagy része újabb építésű.-

A község lakosainak nagy része földmíveléssel foglalkozik, részint kis- vagy törpebirtokosok, nagyrészt mezőgazdasági munkások.- Az önálló iparosok száma 225, 71 kereskedő közül 32-nek önálló üzlete van, 39 pedig piaci árus.-

A lakosság anyagi helyzete kedvezőtlen, a nagytömegű mezőgazdasági munkásokat a kiterjedt szőlőkultúra ellenére sem tudják foglalkoztatni az év legnagyobb részén, így a téli hónapokban hallatlan nyomorban tengődik ezen társadalmi réteg, melyet igazol az a körülmény is, hogy a Szociális Missziótársulat által 1928 óta fenntartott segélykonyhát évről évre nagyobb számmal veszik igénybe.- Ez évben naponként a százat is meghaladja az ebédsegélyt kérők száma.- Ezen szociális bajok megoldása szinte lehetetlennek látszik még a most készülő földbirtokreform és telepítéssel kapcsolatban is, az 1924. évi földbirtokrendezés során kiosztott 203 kat. hold föld sem hozott e téren eredményeket.- Tehát ipartelepek létesítése hozna némi enyhülést a nép szociális nyomorában.- A kereseti viszonyok az utóbbi öt évben romlottak le legkirívóbban.- A Földművelésügyi Minisztérium nyári napszámbér megállapítása szerint 1929-ben a férfinapszám 3-3,50 pengő, a női napszám 1,50-2 pengő volt, addig a mostani években a napszámbérek alig emelkedtek az 1 pengő fölé.- Ennek oka egyrészt a mezőgazdasági termékek árzuhanása, másrészt a munkáspiac túltömöttsége.- Ez egyben a magyarázata mezőgazdasági munkástömegeink szociális nyomorának és hallatlan elszegényedésének, melyen saját erejéből segíteni sem tud, mivel háziiparral nyersanyagok hiánya miatt nem foglalkozhat, évi ellátásáról kizárólag a nyári hónapokban tud gondoskodni.-

A lakosság élelmezési viszonyai szintén kedvezőtlenek, a húsfogyasztás állandóan csökken, ez a csökkenés egy utóbbi évben 557 db állatot tett ki.- A kisgazdaságok is kénytelenek eladni baromfi és tejtermelésüket, így az egyoldalú táplálkozás kedvezőtlen egészségügyi viszonyok kialakulását eredményezi.- Ezt mutatja az a statisztikai adat, melyet előbb már közöltünk, mely halálozási arányszám az ország legnagyobb arányszáma.- A csecsemőhalálozás csökkentése érdekében az 1931. évben alakult Országos Anya-és Csecsemővédő hevesi fiókja dolgozik megfeszített erővel és oly eredménnyel, hogy a legutóbbi évben sikerült 20 százalékra leszorítani a csecsemőhalálozás arányszámát.- Az autómobilizmus fejlődésével még inkább rontott levegőt a községi elöljáróság az utak portalanításával akarta megoldani, de az 1930-ban megkezdett öntözést vízhiány miatt sikertelenül kellett abbahagyni.-

Az egészséges ivóvíz- hiányon artézi kutak fúrásával akartak segíteni.- A községben jelenleg 3 artézi kút van, az egyiket a községháza előtt fúrták 1902-ben, a 350 méter mélységre fúrt kút kevés vizet ad.- A másik két kút 1930-ban készült el.- Egyik a Hellebront utcában, mely 371,81 méter mély, percenként a méréskor 48 liter 26 fokos vasas tartalmú vizet ad, a másik kút az Orsolya Zárda előtt készült, 382,73 méter mély, percenként 55 liter 26 fokos vastartalmú vizet szolgáltat.- Tehát mindhárom kútnak vízszolgáltatása szegény.-

A lakosság egészségügyi szolgálatát 2 hatósági és 6 magánorvos végzi, orvoshiány nincs, de a lakosság szegénysége miatt egészségét megfelelően gondozni nem képes.- Most van tárgyalás alatt egy hevesi kórház létesítése, ez ügyben az Irgalmas-renddel folynak tárgyalások.- A község a Hellebronth-hagyaték 7 holdas belsőségét és a kórházalap 106 kat. hold ingatlanát adná a kórház létesítéséhez.- Az egészségügy lényeges előbbrevitelét jelentené a terv megvalósulása.-

A község birtokeloszlása nem éppen kedvezőtlen.- Határában egy nagybirtok (Kohburg) és 13 középbirtok, összesen 5355 kat. holdat foglal le, míg a község 17.239 kat. hold területének többi része leginkább törpebirtokosok kezén van, mely legnagyobb részben (3000 kat. hold) az 1860-ban végrehajtott tagosításkor, kisebb részben vétel útján került jelenlegi tulajdonosaikhoz, azóta azonban örökösödés útján jelentékenyen elaprózódott, és oly törpebirtokká vált, mely már a család megélhetését nem biztosítja, így ez a tény is az ellátatlan mezőgazdasági munkástömegek számát szaporítja.-

A község határából 11945 kat. hold szántó, 823 kat. hold rét, 2238 kat. hold szőlő, 733 kat. hold legelő, 396 kat. hold erdő, 813 kat. hold pedig terméketlen vagy mezőgazdaságilag kihasználatlan terület (út, árok, mocsár stb.). /8/- A község termőterülete általában homokos vegyületű, hordalékos talaj. Alföldünk ugyanis a harmadkorban emelkedett ki a tengerből, amikor vize a Kazán-szoroson lefolyt.- Évezredek munkája után a volt tengerfenék feltöltődött, és Hanusz szerint a Tisza völgyében, így vidékünkön is, 100 méter mélységig hordalékos talaj található.- Igazolja ezt a megállapítást az a körülmény, hogy kútfúrások alkalmával a 100 méter felé közeledő mélységekből kerülnek elő a tenger volt állatvilágának maradványai.-

Talajunk mezőgazdasági kultúra számára teljesen alkalmas, könnyen munkálható, humuszos, átlagon felüli, jó termőképességű.- Általánosan elterjedt terményeken kívül dohány, dinnye, gyümölcs és szőlő termelésére kiválóan alkalmas, mint bortermelő hely a hevesi homokszőlők borvidékéhez tartozik, kiváló minőségű boraival.- Dinnyetermelése szintén országos hírű.- Búzatermése 80 kilogrammos fajsúly körül, vagy felette mozgó minőségével mindig könnyen értékesíthető.- A község kiviteli piaca Csehszlovákia, Lengyelország, Németország és Svájc.- A szemes terményeken kívül a szőlő- és dinnyetermelés lényeges bevételi forrása a gazdaságoknak.-

Az állattenyésztés állandóan hanyatló, ami egyrészt gazdaságpolitikai okokkal magyarázható, másrészt a legeltetési területek állandóan csökkennek.- Bár a kimondottan legelők területe 1900 óta 89 kat. holddal megnövekedett ugyan, a rétek területe azonban 35 év óta 91 kat. holddal csökkent, ugyanúgy csökkent 1900 óta az erdők területe 290 kat. holddal, ami szintén nem hagyható figyelmen kívül az állattenyésztés szempontjából.- Legnagyobb azonban a csökkenés a szántóknál, ahol a területcsökkenés 1900 óta 2.907 kat. holdat tesz ki (a szőlőterület szaporodott 1198 kat. holddal), talán itt van a magyarázata az állattenyésztés és az állatállomány csökkenésének.-

A legutóbbi adatok szerint /8/ 1935-ben 876 ló, 1074 szarvasmarha, 2661 sertés, 887 juh volt Heves állatállománya, minden számnál jelentékeny a csökkenés az 1900. évi adatokkal szemben, de legnagyobb a szarvasmarhánál, ahol a csökkenés 559 darabot, a juhnál pedig 2225 darabot tesz ki.- A hevesi juhtenyésztés tehát úgyszólván megszűntnek tekinthető, minek okai gazdaságpolitikai, legelőhiány és az a körülmény, hogy a juhhúsfogyasztás szinte teljesen megszűnt.- A sertéstenyésztés szintén csökkent, az évről évre megismétlődő sertéspestis nagy károkat okoz a lakosságnak, s nem egyszer a sertésállomány 70 százalékát is elpusztítja.-

A lakosságnak csak kis hányada foglalkozik iparral és kereskedelemmel, háziipar úgyszólván nincs, vagy az csak házi szükségletet elégít ki.- A kisiparban 225 kisiparos foglalkozik, elenyészően csekély segédszemélyzettel, míg a kereskedők száma 71, de csak 32 rendelkezik nyílt üzlettel, 39 piaci árus.- A község évenként négy országos vásárt tart.- Vásárjogát I. Ferenc adományozta, eredetileg latin nyelven írt és 1832. november 2-án keltezett adományozó levélben, melyet gróf Reviczky Ádám akkori kancellát és Bánffy Zsigmond írt alá, január 25., április 18., július l8. és október 24-ét jelölte meg a vásár időpontjául azzal a kikötéssel, hogy ha ezek a napok ünnepnapra esnek, úgy a vásár a dátumot megelőző vagy követő napon tartható meg.- Úgy az országos vásárok, mint a szerdai napon tartott hetivásárok jelentékeny forgalmúak.- A község és egész környékének mezőgazdasági terményei itt kerülnek piacra, baromfi, tojás és tejtermékeinek forgalma legnagyobb az egyéb mezőgazdasági termények forgalma mellett.-

Hevesen egyetlen ipartelep van, a szeszgyár, melyet 1916-ban helyeztek üzembe, azóta megszakításokkal csak idényüzemet tart, úgy termelés, mint munkások foglalkoztatása szempontjából jelentéktelen.-

Emlegetnek Hevesen egy régi üveggyárat, melyet a XVII. század végén Glöckelsberg, az akkori hevesi földesúr állított volna üzembe.- Bár a magyar üvegipar az Anjou-királyok korába nyúlik vissza, mégsem lehet valószínűsíteni, hogy nyersanyaghiány miatt Hevesen valamikor üveggyár volt, mivel az üveggyártáshoz szükséges nyersanyagoknak nagy távolságról való szállítása az akkori útviszonyok és szállítási lehetőségek mellett megoldhatatlan akadályokba ütközött volna.- A feltevés onnan eredhet, hogy a Kolozsvári utcától délre levő községrészt "Hutának" hívják köznyelven.- Míg az üveggyár létesítéséről semmi adatunk nincs, addig tényként megállapítható, hogy a török hódoltságot követő időkben az akkori földesurak elszéledt jobbágyaik helyett hutai tótokat telepítettek a község ezen részére, és innen eredhet a "Huta" elnevezés ugyanúgy, mint a "Svábsor", ahol német telepesek lakhattak.-

A hiteléletet az 1869-ben alapított Heves Város és Vidéke Takarékpénztár elégíti ki, melybe beleolvadt az 1906. évi alapítású Hevesi Népbank, míg az Országos Központi Hitelszövetkezet hevesi fiókintézete ma már megszűnt.- A Fogyasztási Szövetkezet ma is jelentős üzlet.-

Heves távolsági forgalma a Kisújszállás-Kisterenyei vonalon bonyolódik le, melyet 1886-ban épített Pinfcsics vállalkozó. Heves forgalmára igen nagy hátránnyal van az a körülmény, hogy a vasútállomás a községtől 3 kilométernyire van.- A község fejlesztésének erre lett volna a természetes iránya, és a földbirtokrendezés során is megtörtént az a hiba, hogy a házhelyeket nem a vasút felé mint természetes fejlődési irányban jelölték és osztották ki, hanem a község nyugati oldalán, nagy távolságra a vasúti forgalomtól.-

Heves község hasonló a többi alföldi községekhez, inkább falusi, mint városias.- Az utcái ma már be vannak fásítva, különösen az utóbbi öt évben több ezer fát ültettek el a község útvonalain, két év óta pedig apró parkosításokkal szépítik a község belső utcáit. Utai makadám kőburkolatúak, nehezen tarthatók tisztán, sárosak, a por lekötése az említett útépítési rendszer miatt lehetetlen.- Gyalogjárók csak a község belső útvonalain vannak, az 1901-ben épült gyalogjárók aszfalt, az 1926. évi építés bazaltkocka, az 1935. évi pedig cement burkolásúak.- Köztere a község közepén levő Szt. Imre tér, ezen áll 1924 óta a világháborúban elhalt 110 hősi halott fehér márványból készült művészi emlékszobra, melyet Herman Ottó által felfedezett, magyar csikósbojtárból lett Finta Sándor szobrászművész, a párizsi nagy Rodin szobrász tanítványa készített.- A szobor körül kis park van. Ebben áll az 1896-ban felállított milleneumi emlékoszlop, mely az 1933-ban felszentelt országzászló árbocának tartóoszlopa.- A Hunyadi utca végén, a jelenlegi terménypiac mellett újonnan létesült a Hősök ligete, fái még csak kis csemeték.- Ugyancsak a Szt. Imre téren áll a XIII. században épült r.k. templom újabban épült 49,90 méter magas tornyával.- A templom legutolsó kegyura a gróf Berényi család volt, a birtok eladása után azonban az újtulajdonosok a kegyúri jogot nem vették át, így a kegyúrság megszűnt.-

A kis református hitközségnek is van temploma a községben. Már l859-ben építettek egy ref. templomot, helyén ma már iskola áll.-

A zsidó hitközség imaháza 1869. évből való.

A község utcái 1927 óta vannak villamos világítással ellátva. A község háztartása jelenleg súlyos körülmények között van, a község lakosaira kivetett 220.122 pengő évi összes adótehernek csak egy része folyik be a község pénztárába, a község tulajdonát képező 253 kat. hold ingatlan jövedelmet nemigen jelent, mivel ebből 203 kat. hold a bútelki legelő, 38 kat. hold az állami gazdasági népiskola gyakorló területe, 12 kat. hold pedig vásártér.-

Heves község kulturális viszonyai nem mondhatók éppen kedvezőeknek.- Ennek fő oka abban a tényben keresendő, hogy maga a lakosság sem mutat kellő fogékonyságot a művelődés iránt.- Igazolja ezen megállapítást az, hogy a kultuszkormány még a világháborút megelőző időben gimnáziumot ajánlott fel Heves községnek, de a község képviselőtestülete ezt az ajánlatot nem fogadta el, telket nem adott az iskola épületéhez, és nem vállalta azokat a kötelezettségeket, melyek előfeltételei voltak az iskola megszervezésére irányuló munkálatok megindításának.- A gimnáziumot így a szomszédos Jászapáti községben építtette föl a kultuszkormány, és 1912-ben meg is nyitotta.- A másik adat a művelődés iránti érzék fogyatékosságának az, hogy a község szülöttei közül rendkívül csekély számban kerültek ki olyanok, kik az ország értelmiségéhez tartoznának. Ennek természetesen oka az is, hogy községünk nélkülöz egy középiskolát.- A középiskola hiánya még inkább kiütközőbb, mióta a Szt. Orsolya-rend négyosztályú polgári leányiskolát nyitott.- Így az a helyzet, hogy a leányok továbbképzésének lehetősége mellett a fiúk magasabb fokú iskolai kiképzése biztosítva nincs, mely körülmény sok szempontból neméppen kívánatos eredményekre vezethet.- Erősen hátráltatja Heves kulturális fejlődését az is, hogy a község háztartása anyagilag erőtlen, s így nem képes vállalni azokat a terheket, melyeket a község kultúrszínvonalának emelése megkövetelne.-

Heves község iskolaügyét a r.k. egyházközség tartja kezében, van ugyan a ref. és az izr. egyházközségeknek is iskolájuk, de csekély létszámmal.-

A r.k. egyházközség már 1836 körül magyar nyelvű iskolát tartott fel, a mai Deák Ferenc utcai Sztankovics-féle házban, ahol egy Novák nevű tanító 25-30 növendéket oktatott.- A jelenlegi központi iskola 1850 körül épült 3 tanteremmel, majd 1890-ben két tanteremmel 5-re szaporodott a tantermek és tanítói állások száma. Ebben az időben a hevesi r.k. iskolák az ország legzsúfoltabb iskolái közé tartoztak. Még a világháborút követő esztendőkben is 1922-ig százon jóval felüli tanulószámmal dolgozott egy-egy tanerő, de nem volt ritka oly tanterem sem, melyben 180-190 volt a tanulók létszáma.- Javulás akkor következett, amikor a Szt. Orsolya tanító rend részére az Érsekfőpásztor megvásárolta a Bohács-féle ingatlant, hol 1922-ben 5 tanteremmel 283 tanulói létszámmal leányiskola nyílt.-

A központi fiúiskola 1926-27. évben nyerte mai szervezettségét, amikor 1930-ban két új tanterem építésével a tantermek és tanítói állások száma nyolcra szaporodott, és most 500 tanköteles nevelését végzi.-

Heveshez tartozó külső községrészben "Krakóban" 1889-ben épült a kat. hitfelekezeti jellegű iskola egy tanteremmel, 1926-ban túltömöttség miatt még egy tanítói állást szerveztek. Az iskolának két tanteremre való kibővítésére most indultak meg a munkálatok.- A második tanterem 1931-ben államsegéllyel felépült.-

Az iskola tanulóinak létszáma jelenleg százhuszonöt.- A földreform során kiosztott házhelyeken új községrész épült, hová 1928-ban szükségesnek mutatkozott az iskolaszervezés egy tanerővel, majd 1930-ban második tanítói állás szervezése is szükséges votl.- Az iskola jelenleg túlzsúfolt, egy tanteremben 172 növendék tanul.- Két tanterem felépült 1931-ben, és egy tanítói állás szervezése most van folyamatban.- Ugyancsak az 1923. évbe épült a császpusztai r.k. elemi iskola.- Jelenleg egy tanerő 58 növendéket tanít ebben az iskolában. Hercegtag-pusztán 1926-ban szerveztek egy iskolát egy tanerővel, ez évben 63 mindennapi és 24 ismétlő iskolai tanulóval működik.- A sárgapusztai iskolát bérelt helyiségben 1925. évben egy tanerővel állítják fel, 64 mindennapi és 15 ismétlő iskolai növendéke van.- A r.k. egyházközség tehát 1265 mindennapi tanköteles részére hét iskolát tart fenn, 21 tanteremmel, 21 tanerővel, egy tanerő átlag 63 növendéket tanít.- Itt említjük meg, hogy a r.k. egyházközség központi iskolájánál működik Hevesi József kántortanító - családjának mint negyedik kántortanító tagja van az egyházközség szolgálatában: dédapja az 1784-ben született Demacsek János 1808-1834. években volt Heves kántortanítója, ennek fia Demacsek Ferenc 1834-től 1873-ig volt kántortanító, ő magyarosította meg a család nevét 1851-ben Hevesire.- Fia már mint Hevesi János kántoroskodott 1873-tól 1911-ig, Hevesi József jelenlegi kántortanító 1911-ben követte apját abban az állásban, melyet családjának tagjai egymást követve 128 év óta töltenek be.-

Iskolát tart még fenn a ref. egyházközség 1844-től, egy tantermében egy tanerővel 30 növendéket tanít.- Az izr. hitközség 1860 körül szervezte meg iskoláját három tanerővel, ez az iskola visszafejlődött, jelenleg egy tanerővel 24 tanuló oktatását látja el.-

A Szt. Orsolya-rend polgári leányiskolát tart fenn Hevesen, melyet 1926-ban szerveztek meg 4 állással, 1933 óta nyilvánossági joggal felruházva 68 tanulója van.-

A hevesi áll. óvodát 1900-ban szervezték egy óvónővel, majd később két óvónői állásal. Az óvodások létszáma 200.-

1887 óta községi iparostanonc-iskola is működik Hevesen. Egy tanerővel, 54 tanulóval nyitották meg az iskolát, jelenleg 96 a tanulók száma, kiket 4 óraadó-tanító oktat.-

Az áll. gazdasági népiskola 1901-ben nyílt meg 2 tanerővel, 200 tanulóval.- Épülete nincs, r.k. elemi népiskola helyiségeiben tanít, jelenleg 3 tanerővel, 420 növendéke van.-

Heves községben 1739 tanköteles tanul az elemi és gazdasági iskolában 20 tanteremben 27 tanerővel.-

A község kulturális haladását akarja előmozdítani az Iskolánkívüli Népművelési Helyi Bizottság, amikor évről évre ismeretterjesztő előadásokat, különböző tanfolyamokat rendez.- A legutóbbi népszámlálás ugyanis a lakosság 10 százalékát analfabétának tüntette fel, ezen akar segíteni a népm. helyi bizottság az évenként rendezett analfabéta tanfolyamokkal. Az analfabéták azonban a magasabb korosztályokból kerültek ki, így ezek már kevés sikerrel csalogathatók be részükre rendezett tanfolyamokba.- Az iskolánkívüli népművelő tevékenység 1935. évi adatai szerint 43 népművelőelőadást rendezett a népm. bizottság, mely előadást 5350 egyén látogatta, ezen kívül három analfabéta tanfolyamon 37 hallgató kapott végbizonyítványt, az ének- és szavaló-tanfolyamos 35 hallgató vett részt.-

Heves község társadalmának úgyszólván minden rétege beletartozik valamely társadalmi egyesületbe. Talán egyetlen téren van hiány. A mezőgazdasági munkásság nem rendelkezik oly egyesülettel, hol megfelelő társadalmi életet tudna élni, és gondolatainak kicserélése, közművelődése érdekében össze tudna jönni osztályos társaival.- Itt kívánatos lenne egy helyiséggel rendelkező egyesület szervezése, bár már eddig is azt mondhatjuk, hogy a túlzottan sok hevesi egyesület a társadalmi erők elaprózódására vezet. Heves községben mint járási székhelyen elég tekintélyes számmal vannak az értelmiségi osztályhoz tartozók.- Ezek az 1874-ben alakult Kaszinó tagjai. Régi egyesülete még Heves társadalmának az Önkéntes Tűzoltó Egylet, mely 1882 óta működik, a Polgári Olvasókör 1885-ben alakult, Heves társadalmának minden rétegét magába foglalja.- Ezen egyesület ad helyet az 1908-ban alakult Általános Ipartestületnek, mely 1929-ben Járási Ált. Ipartestületté alakult, így nemcsak a hevesi, de a járás iparosságát is magában foglalja.- A Polgári Olvasókör építtette a Kultúrházat 1925-ben beépített színpaddal, 500 személy befogadására alkalmas nézőtérrel.- Itt tartják az egyesületek műkedvelő előadásaikat. A Hevesi Kultúrmozgó a Kultúrház állandó bérlője felépítése óta, ezen mozgószínház, előbb mint kertmozi 1924 óta tart előadásokat.-

A gazdaközönség az 1908-ban alakult Gazdakörben tömörült, az egyesület 1924-ben épített magának megfelelő székházat, melynek most már kibővítéséről gondolkodnak. Tagok száma: 400.- A földmíves ifjúság az újabban alakult Hevesi Földmíves Ifjúsági Egyesületben éli egyesületi életét.- A Hevesi Iparos Jótékony Nőegylet 1910. évi alapítású, Heves női társadalmának egyesülése, karitatív célokat szolgát.- Ugyancsak karitatív egyesület a Szociális Missziótársulatnak 1926-ban alakult hevesi csoportja, a Stefánia Anya- és Csecsemővédő 1931-ben alakult egészségügyi fiókja.- Van még Leventeegyesület 1930. évi alakulással, Polgári Lövészegylet, l923. évben alakult Dalegylet, Sportegylet, Járási Vöröskereszt 1935-től, Kat. Legényegylet, különféle vallásos és iskolai egyesületek.-

Heves község kulturális életéhez tartozik a "Heves és Vidéke" hetenként megjelenő helyi lap is, mely úgy a község, mint a vidék gazdasági és kulturális fejlesztésének szószólója 1928-ban alapította, elletve keltette életre Buczkó János esp. plébános mint főszerkesztő és Bikki Béla r.k. tanító mint felelős szerkesztő, kik mai napig is irányítói a lap szerkesztőségének és szellemi vezetésének.-

Heves község története túlment a milleneumi évfordulón. A honfoglaló ősök ivadékai talán ma is élnek azon a helyen, melyet az ősmagyarok kiválasztottak.- A község ősi címerében három halom fölött kétlábon álló oroszlán kardot tart jobbjában.- Szimbólum, mely harcot jelent, harcot, mely nélkül nincs élet.

Heves, l936. március hó

Források:

1. Fejér Gy.: Magyarország vármegyéi és városai

2. Pesty: Eltűnt régi vármegyék. Botka: Századok

3. Venzel: Árpádkorú új okmánytár

4. Pesty: Helységnévtár

5. Dr. Borovszky: Heves vármegye

6. Manum Vaticana hung. Rationes collekt. Pontificiorum is Hungaria

7. Várm. levéltár

8. Községi adattár nyilvántartása

9. Rk. el. isk. igazgatóság adatközlése

10. "Heves és Vidéke" szerkesztőség adatközlése